Ha a Hold tömegvonzása megmozgatja az óceánokat (árapály jelenség), akkor miért nincs hatással a Földön mérlegeken mérhető tömegekre? Azaz, ezek miért azonosak a Hold állásától függetlenül?

Olyan kis méretben mint amilyen egy mérleg és a ráhelyezett súly ez az erő elhanyagolható hatással bír.

Ahogy egy vödör vízben sincs jelentős dagály.

Számolgassunk.

A Hold földközelben is 363 000 km-re van a Földtől. Egy 1 kg-os tömegre tehát a Hold ekkora erővel hat:

F = G * m1 * m2 / d² = 6,674 * 10^-11 * 1 * 7,347 * 10^22 / 363 000 000² = 3,72 * 10^-5 N

Ez megfelel egy 3,79 milligrammos tömegre ható gravitációs erővel, tehát a mérleg ennyivel mér többet, illetve kevesebbet a mérleg az 1 kg-os súly esetén. Ez egy átlagos mérlegnek bőven a hibahatára, pontossága alatt van.

Az óceánok esetén azért több ezer méternyi átlagos mélységű víztömegről van szó, ami nem kevés tömeget képvisel, tehát a víztömegre ható összes erő is jóval nagyobb. Ehhez képest alig pár métert emel a dagály. (Hozzá kell tenni, itt folyadékról van szó…)

#4 Megelőztél :) Pont ezzel akartam én is kiegészíteni a válaszokat olvasván. Akkor még annyit szemléltetésként, hogy ha fogsz egy gumilabdát, és a két kezeddel magad előtt kissé összenyomod, akkor pont ugyanúgy fog emelkedni és süllyedni (deformálódni) a gumilabda gumirétege, mint ahogyan a földkéreg is deformálódik a Hold ár-apály hatására. A víznek viszont nem kötöttek az alkotórészei, ezért könnyen el tud mozdulni, és kvázi "körbefolyni" a bolygón, ahogy a Hold elhalad felette.

De akkor még egy érdekesség: nem csak a vizek és a szárazföldek, de a légkör is pont ugyanígy deformálódik. Ilyen légtömegnél pedig már az időjárásra is hatással van a Hold, némileg befolyásolja a légmozgást, így szeleket generál a légkörben. Persze, azért nem orkánokra kell gondolni.