1kg rézérc mennyivel nehezebb mint 1kg vasérc?

Gondolom a felhajtóerővel kell számolni… Nézz utána a sűrűségüknek, abból megvan a térfogatuk, abból és a levegő sűrűségből a rájuk ható felhajtóerő, ennek a különbségére kérdez rá a feladat.

(Arra figyelj, hogy nem rézről és vasról, hanem rézÉRCről és vasÉRC-ről van szó.)

Az 1 kg = 1 kg, akár vas, akár réz....

Ez egy nagyon régi beugratós kérdés. :-DDD

> „Az 1 kg = 1 kg, akár vas, akár réz....

Ez egy nagyon régi beugratós kérdés.”

De nem az a kérdés, hogy a tömegük mennyivel más, hanem az, hogy mennyivel nehezebb az egyik a másiknál.

A felhajtóerőből adódóan lehet köztük pár mN különbség. Sőt, még a gravitációs tér inhomogenitásából adódóan is lehet különbség, bár az szerintem 10^(–20) N-nál kisebbre jön ki, ha kocka alakú tömbökkel számolunk (ha hosszú, függőleges ércszálakkal, amik nyilván nem léteznek, akkor lehet több is, persze, ez függ az alakjuktól és elhelyezésüktől).

Igaz, igaz.

Valamint még a szőrszálat is hasogathatjuk tovább. :-)

Bár szigorúan véve a kg tömeget jelent, a "nehezebb" szó pedig súlyra vonatkozik, a bolti mérlegek mégis kg-ban vannak skálázva, és nem kp-ban, vagy N-ban.

Vagyis köznapi értelemben a kg-ot bizony súly nmegjelölésére is használjuk, tehát fenntartom, hogy az "1 kg = 1 kg", és ez nem csak tömegekre, de általánosan értelmezve súlyra vonatkoztatva is igaz.

Ha nagyon hasogatjuk azt a bizonyos szőrszálat, akkor valóban számolhatunk a sűrűségből fakadó térfogat különbséggel, illetve emiatt a felhajtóerő különbségével, vagy tömegközéppontjuknak a Föld tömegközéppontjához mért távolságával, de ezek a változások az 1 kg (vagy inkább 1 kp) súlyhoz képest messze elhanyagolhatóak. Az ilyen fajta elvi különbségek csak nagyjából ezred ezreléknyi súlykülönbséget okoznának, ekkora különbséget kimutatni sem igen tudnánk, nincs rá megfelelő mérőeszközünk...

Bár a gravitációs anomáliák sem okoznának nagy különbséget, de itt még az is felmerül, hogy a kérdés vajon hol tartalmazza, hogy különböző fizikai körülmények között kell(ene) a mérést elvégezni? Amennyiben külön nem szerepel a feladatban, mindig a legegyszerűbb kiindulási feltételekkel kell megoldani a feladatot. Vagyis ebben a feladatban nyugodtan feltételezhetjük, hogy a gravitáció egyenletes, a Nap egyenletesen süt, a Hold még mindig a Föld körül kering, és egy szép darab neodímium mágnes sincs a közelben.

#8: Valóban lehet ilyen szép dolgokat feltételezni, csak éppen ilyen sehol a Földön nincs. A kérdésben meg nem volt kikötve, hogy azonos és ideális körülmények között :)

Persze, hogy nem mérhetőek ezek a különbségek, de kiszámítani ma már ki tudjuk őket. Ennyi erővel akkor tegyük fel, hogy nekem van egy olyan mérlegem, ami fél kilós hibahatárral képes mérni. Ez alapján állíthatom azt, hogy a 80 dekás és 120 dekás tömegek között nincs is mérhető különbség? Kicsit nonszensz lenne a dolog.

A nanogrammok is nanogrammok, akár tudomást veszünk róluk, akár nem.

:-D

Megismétlem:

Amennyiben külön nem szerepel a feladatban, mindig a legegyszerűbb kiindulási feltételekkel kell megoldani a feladatot.

Emiatt nem feltételezzük például a marslakók beavatkozását sem. :-)