Hogyan lehet értékelni egy tudományos kutató jelentőségét, kompetenciáját, kiválóságát, alkalmasságát, hitelességét?

Ezek különböző kérdések, mert jó és hiteles kutató lehet egy fantáziátlan, de termékeny szakbarbár is, de nem nevezném tudósnak.

Lehet valaki magasan képzett jó szakértő, de nem termékeny kutató és nem kreatív ember.

Jelentős lehet egy nagy felfedező, akkor is ha véletlenül bukkan valamire, de ettől nem kiváló kutató.

Díjak, kitüntetések, címek félrevezetőek lehetnek, mert sokszor politikai vagy tudománypolitikai hátterük van.

Kiváló kutató és nagy tudós, ugyanakkor hiteles tudományos véleményforrás és kutatás-vezető csak széleslátókörű, művelt, szakterületében nyitott, termékeny, kreatív-innovatív, tudományos vitában kompetens és kutatási együttműködésre képes ember lehet.

Mutatók:

1. Tudományos kutatói termékenység (publikációk száma)

2. Tudományos publikációk minősége-elismertsége-visszhangja (összesített impact factor vagy idézettség vagy Hirsch-index)

3. Tudományos kutatási kooperációs képesség-nyitottság (társszerzőinek száma)

4. Tudományos kutatási széleslátókörűség, multidiszciplináris nyitottság (publikációinak tudományterületi sokfélesége, összetettsége, változatossága)

5. Tudományos kutatási eredetiség (új megközelítések, új módszerek, új fogalmak, szokatlan nézőpont, kreativitás)

Nagyon jó kérdés. Azért is, mert igen sok ebben a tévképzet. Az első válasz a lényeget összefoglalta. Ezen túlmenően.

Minél bonyolultabb valami, minél inkább az ismereteink határán van az egész téma is, annál nehezebb a megítélése. Egyrészt azért, mert kevesen vannak, akik meg is értik, akik össze tudják vetni más dolgokkal. Másrészt azért, mert nagyon gyakran csak hosszú idő múlva bizonyosodik be a jósága, hasznossága, vagy akár csak igazsága. Harmadrészt olyan ez, mint az élsport. Picike dolog kell nagy különbséghez. Kis hátszél,ami neked számít, másnak nem. Egy baráti beszélgetés, ami új ötletet adott, pedig lehet, hogy csak a marhasültről volt szó.

De a leginkább mégis az illető viselkedése ledönti. Nagy tudós úgy szólal meg, hogy a környezetét érdekelni fogja. Nagy ember olyanban mond véleményt, amire nagyon ajánlatos odafigyelni. Nem szükséges, de az később kiderül. Szóval fokozatosan kialakul egyfajta "tekintély", amit senki nem mér, csak úgy "van". Érdekessége, hogy minél szakmabelibb valaki, annál inkább nő a tisztelet. Az igazán nagyoknak "kisugárzásuk" van, más területeken is fontos észrevételeik vannak, és "eredeti" ötleteik.

A fáma szerint Faradaytól megkérdezte egy pénzügyminiszter, mikor a laborjába látogatott, hogy mire jó mindez. A tudós azt válaszolta: egyszer ez is megadóztatható lesz. Mondj hatásosabb és rövidebb választ...

"Ki lehet alkalmas arra, hogy egy nagy tudományos kutatóintézet tisztán tudományos vezetője legyen? (Managementtel, pénzügyekkel nem kell foglalkoznia) "

Ilyen nincs. A nagy kutatóintézeteket kutatók vezetik. Rendkivül nagytudású, hatalmas presztizzsel rendelkező kutatók, de ők az intézet tudományos irányvonalának meghatározásán túl mindenféle manageri feladatokat is ellátnak, és fontos szerepük van az intézet pénzügyi stabilizálásában (pénzért lobbiznak, politkusokkal egyeztetnek, tudományfinanszirozási döntéseket készitenek elő). Emellett fontos szerepük van a lehető legjobb kutatói állomány toborzásában is.

Az ilyen intézetigazgató poziciókra többnyire olyan személyek szelektálódnak ki, akik kiváló tudományos eredményeik mellett (tényleg elvitathatatlan nemzetközi tekintély), kimagasló vezetői kvalitásokkal is rendelkeznek. Nyilván ez valamennyire letérés a tudomány ösvényéről, ami elkerülhetetlenül a tudományos eredmények hanyatlásához vezetnek, de egy jó vezető az intézet számára sokkal fontosabb, mint egy jó kutató. (arról nem is beszélve, hogy olyan pénzeket keresnek, ami a versenyszférában is kimagaslóan jónak számitanak)

(Surprise, surprise, van egy remek nyugat európai kutatóintézet, aminek az élén egy magyar kutató áll... Az ő távozása nagy érvágás volt az MTA kutatói szervezetének.)

"Ki az akinek a véleménye természettudományos kérdésekben mérvadó lehet, honnan tudjuk ezt megállapítani?"

Ez egy rettenetesen nehéz kérdés... erre nem nagyon tudok mit mondani, minthogy érdemes elfogadni egy tudományos közegben dolgozó kutató véleményét, amikor a saját szakterületéről nyilatkozik. Amennyiben szakterületén kivül foglal állást, akkor nagyon kételkedni abban, amit mond, mert sokan úgy érzik, hogy ha valamely területen szaktekintélyek, akkor egyből mindenhez értenek. (Tipikusan ilyenek a béna Einsteinnek tulajdonitott idézetek... mégha tényleg ő mondta volna, akkor se lesz egy elméleti fizikus véleménye mérvadú neurobiológai ("agyunk x%-át használjuk"), vagy mezőgazdasági ("ha a méhek kihalnak x év alatt vége az emberiségnek") kérdésekben) De ugyan ez, amikor vegyészek, meteorológusok etc nyilatkoznak az evolúcióról. Ha két kutató, nem ért egyet valamiben, aminek mindketten szakértői, akkor nem biztos, hogy választani kell/lehet. De nekem az a tapasztalatom, hogy a hiteles emberek hitelesnek hangzanak. Ezt nehéz racionálisan megmagyarázni. Pl. Dávid Gyula, Kampis György.

Továbbá, van egy csomó árulkodó jel, ha valaki nem hiteles, és véleményét minimum nagyon erős kétellyel kell fogadni.

1) nincs szakirányú végzettsége (oltáskritikusok, intelligens dizájnosok 100%a).

2) teljesen más irányú végzettsége van, de úgy tünteti fel magát, mintha a téma elismert szakértője lenne.

4) konteós érvelés: elhallgatják tudományos eredményét, tudósmaffia összejátszik ellene, ellehetetlenitik stb.

5) rájött, hogy a tudomány rossz nyomon jár.

Azt hiszem a hitelességnek három vetülete van:

1. kompetencia (képzett és vizsgálta is a kérdést)

2. megbízhatóság (nem hazudik, nem elfogult, nem érdekelt, nem korrupt)

3. komplex megközelítés, sokoldalúság (nem egyszerűsíti le a problémát, nem egysíkúan vizsgálja, többféle szituációban van már tapasztalata)

Egy többdiplomás, tudományos fokozattal (esetleg fokozatokkal) rendelkező ember,

-aki több különböző szakterület vagy részszakterület irányából, több különböző módszertani megközelítéssel is vizsgált már hasonló problémákat (publikált eredményei vannak) és

-autonóm egyetemen vagy független kutatóintézetben dolgozik, és

-nem támogatja a kutatásait magáncég, politikai párt vagy más speciális érdekcsoport,

azt hitelesnek lehet tekinteni.