Az anyagok forráspontját hogyan befolyásolja moláris tömegük?

Inkább úgy mondanám, hogy elsődlegesen az általad említett 2 tulajdonság, MAJD a moláris tömeg. Pl: a bróm és a jód apoláris, kétatomos molekulákat alkotnak, a diszperziós kölcsönhatás a molekulák között nagyobb felületen nagyobb mértékben tud hatni, ezért gáz a klór, de ezért folyékony a bróm és szilárd a jód. Viszont az azonos, legalábbis hasonló moláris tömegű vegyületek között (pl tellúr és jód) lényeges különbség van, hiszen más a kötés. Tehát ha a kötés (és a szerkezet) azonos, akkor a nagyobb moláris tömegű a nagyobb forráspontú. Szerves kémiában ez azért kicsit bonyolultabb, a láncelágazások, és alapvetően a szénlánc szerkezete határozza meg.