Ha a kriminalisztikában tudományosan vizsgálható, hogy pl. egy sérülés véletlenszerű módon, avagy tudatos ráhatás következtében keletkezett-e, akkor miért tudománytalan az ID azon felvetése, hogy vizsgálható a világ tervezettsége?

A kettőnek semmi köze egymáshoz.

A kriminalisztikában már ismert sebtípusokhoz hasonlítják az újat. Tudják hogy néz ki ez meg az a seb, és a korábbi adatokhoz viszonyítják az emberünk sebét. Ha tudsz mutatni 100 univerzumot ami nem volt megtervezve, meg 100 olyat ami meg volt, akkor meg tudjuk tenni az összehasonlítást, és akkor analóg lenne a helyzet a kriminalisztikára. De nem tudsz egyetlen másik univerzumot sem mutatni.

Nos, nem akarok mélyfilozófiai levezetésekbe bonyolódni, mert se nem szakterületem, se nem érzem itt szükségét.

Színtiszta paraszti logikával foglalnám össze.

A kriminalisztika oknyomozása egy pengevékonyan szűk területe a világ összes lehetséges tudományos oknyomozásának. És bizony módszerei a saját szakterületéhez alkalmazkodnak, nem (illetve csak részben) fedik az igazi tudományos oknyomozások módszereit illetve azok eredményeinek biztonságos pontosságát.

Egy lokális terület tényeiből, igazságaiból globális következtetéseket levonni állatira kockázatos dolog, szinte biztos, hogy hibás következtetés lesz az eredmény. Mint itt is.

Elég durva túlzással, ez olyan, mint egy gyalogátkelőnél körülnéző vakvezető kutyából arra következtetni, hogy az állatok "en masse" ismerik a KRESZ-t.

Hiába erőlködnek sokan, az ID felvetése nem tudománytalan attól, hogy nem bizonyított a világ tervezettsége, de attól sem, hogy a hívei prepozíciókból indulnak ki, hiszen kb. minden tudós minden kérdésben ezt teszi. Az egy dolog, hogy az ID laikus hívei szoktak tudománytalan dolgokat összehordani, de ugyanez elmondható az evolúció laikus híveiről is.

#2: Ez szuper válasz, ment a zöld pacsi!

“De azt megtudjuk vizsgálni, hogy mi jellemzi az emebrek által megtervezett dolgokat. Mi a közös ezekben a megtervezett dolgokban? “

Az a baj, hogy osszegyujthetsz egy halom tulajdonsagot, ami jellemzo a tervezettsegre, de ha nincs egy jol definialt tervezetlen kulso csoportod, akkor nem tudod eldonteni, hogy az a dolog csak valami VELETLEN KOZOS JELLEMZO, vagy pedig a TERVEZETTSEG BIZTOS JELE. Peldaul minden elolenyben vannak szen atomok, a legtobb emberi dologban is vannak szen atomok, tehat a szen atom jelenlete = tervezettseg. Raadasul az ember altal tervezett dolgok olyan szeles skalat olelnek fel, hogy nem is igazan lehet valami kozos jellemzot kibogaraszni.

Mi a kozos egy muanyagtanyerban, egy faasztalban es egy svajci oraban? Sem az anyaguk, sem a funkciojuk, sem az alkatreszeik szama, sem semmi mas.

Akkor probalkozhatunk azzal, hogy nezunk olyan tulajdonsagokat, amik csak amberi dolgokban fordulnak elo, aztan probaljuk kiterjeszteni az elolelenyekre:

Muanyagok jelnlete, forgo fem alkatreszek, radioaktiv anyagok nagy koncentracioban, stb. Csakhogy ezek sincsenek meg minden emberi produktumban, egy atomeromuben tobb is van, egy muanyag tanyerban csak az egyik, egy faasztalban egyik sem.

Szoval bennem amugy rogton felmerul, hogy ha peldaul az eletet ertelmes leny tervezte… hol vannak ennek a lenynek barmilyen egyszerubb, de hasonloan nyilvanvaloan tervezett munkaja? Egy szep sima faasztal? Egy szobrocska? Barmi, ami egyertelmuen kovacsolt/ontott fembol keszult?

Aztan mondhatjuk azt, hogy fokuszaljunk csak a bonyolult dolgokra, mint a gepek, mert az elolenyekben is gepszeru dolgok vannak, amiket tervezettnek velunk. Csakhogy az emberi gepek mind kemeny dolgokbol vannak: femekbol, esetleg muanyagokbol, ez egy elegge kozos tulajdonsaguk. Nem igazan csinalunk feherje-gepeket, szivacs-gepeket, tejszinhab-gepeket. Aki azt akarja elhitetni, hogy a feherjek marpedig tervezettek, annak peldaul ezt a tulajdonsagit el kell bagatellizalnia, mondvan, hogy az hogy mi emberek femgepeket csinalunk, nem jelenti azt, hogy valaki ne csinalhatott volna feherje-gepet. De vegyuk eszre ez esetben, hogy nem kozos tulajdonsagokat kerstunk, hanem epp hogy egy kozos tulajdonsag hianyara legyintettunk.

Raadasul az elolenyek mind a sajat kopiajukat gyartjak (ez abszolut kozos tulajdonsaguk), mig emberi gepbol nincs olyan, ami kizarolag magat gyartja. Mondhatjuk, hogy ez a tervezetlenseg bizonyiteka (minek tervezne valaki millio kulonbozo olyan gepet, ami csak magat gyartja…).

Szoval pusztan a kozos / eltero tulajdonsagok keresese mint modszer elegge gyenge labakon all.

Az ID hivek ezzel amugy nem foglalkoznak, mivel ok nem a tervezettseg nyomait keresik, nem probalnak meg listakat kesziteni az emberi targyak kozos tulajdonsagairol, hogy megallapitsak, mi az, ami egy dolgot tervezette tesz. Ok annyit mondanak, hogy “nem tudom elhinni, hogy ilyen bonyolult dolgot, mint az elet, nem terveztek”. Vagyis a szemelyes hit nevu ervelesi hibat alkamazzak extrem magas szinteken. Kijelentik, hogy az elet “tul komplex”, de nincs mertekegyseguk a komplexitasra, es azt sem tudjak megmondani, hogy mi a “tul komplex” hatarerteke es miert pont az.

Amugy a vilag nyilvan tele van hatarertekekkel, mint peldaul a szokesi sebesseg meg e fenysebesseg meg a kritikus homerseklet meg ilyenek. De ezek mind merheto dolgok. Mondhatod azt, hogy egy targy nem tudja elhagyni a Foldet, mert TUL LASSU, de ekkor meg kell tudnod mondani, hogy megis mi az hogy valami tul lassu, es mennyire kell gyorsnak lennie ahhoz, hogy sikeruljon. Pont ezt jelenti a szokesi sebesseg. De ehhez eloszor nyilvan definialni kell a “sebesseg” fogalmat, valami merest kell ra kidolgozni (sebessegmero muszer), majd meg kell allapitani, hogy mi az a sebesseg, amit el kell erni. Ezt lehet kiserletesen, pl fogsz egy golyot, egyre gyorsabban kilovod (a sebesseget ugye tudod merni mert van muszered), es megallapitod, hogy mi az ahol mar el tudja hagyni a Foldet. Ugyanezt lehet szamitasi alapon is, ha tudod a gravitaciora vonatkozo egyenleteket, akkor ki tudod szamolni a szokesi sebesseget, amit meg mindig meg tudsz erositeni ezuttal egy celzott kiserlettel. Ezt hivjak tudomanynak amugy.

Az ID-sek nem veszodnek ilyesmivel a komplexitas kerdeskoreben. Nincs komplexometeruk, nincs definialva mertekegyseg (elnevezhetnek mondjuk ICU-nak mint Internetional Complexity Unit), nem tudjak megmondani, hogy egy eloleny hany ICU, es vegkepp nem tudjak megmondani, hogy hany ICU az a hatar, aminel komplexebb mar semmikeppen sem keletkezhet beavatkozas nelkul es miert.

Kb ennyi.

Először is: A kriminalisztikában is csak valószínűségeket tudnak megállapítani. Pl. nem valószínű, hogy valaki öngyilkossági szándékkal ötször hátba lövi magát vadászpuskával.

Másodszor: Az ID eddig nem tett semmiféle ellenőrizhető előrejelzést, nem definiálta a tervezettséget, a komplexitást, az információt, effektíve semmilyen tudományos állítása sincs.

Egy egyszerű példa: adok három betűsorozatot az ATCG betűkből. Az egyik ezek közül egy baktérium genomjának a részlete, a másik kettő véletlenszerűen létrehozott sorozat. Hogyan tudod eldönteni, hogy melyik tartozik a baktériumhoz?

A következő, harmadik részben vegyük észre, hogy a vágyvezérelt gondolkodás és rések istene érvelésen túl semmilyen logikai kapcsolatuk nincsen a már meglévő ismerethalmazzal az értelmes tervezettség és a kreacionizmus követőinek. Alapvető igény mindkét irányzat híveitől, hogy a komolyan vehetőség érdekében először próbálják meg beilleszteni az evolúciót a hipotézisükbe. Ez alapfeltétel, minden elméletnek meg kell tudnia magyarázni a korábbi elméletek magyarázó erejét. Az, hogy erre egyik sem (sem a krea, sem az ID) hajlandó, elég sokat elárul a tudományos színvonalukról.

Szóval ha azt szeretnék, hogy komolyan lehessen venni bármelyiket is, akkor az új fogalmakat definiálni kell, hogy vizsgálhatóak legyenek, előrejelzéseket tenni, amik alapján ellenőrizhetőek a hipotézisek és be kell tudni illeszteni a már meglévő elméleteket az új rendszerbe (függetlenül attól, hogy mit gondolnak azok igazságtartalmáról). Utána beszélhetünk róla.