Honnan jön a normális eloszlás sűrűségfüggvényébe a pí?
Hogy köszön vissza mindenütt ez az irracionális szám?
Amúgy a nem-euklidészi geometriában is benne van?
Lehet erről olvasni valahol?
Inkább: Prékopa András : Valószínűségelmélet műszaki alkalmazásokkal 221-223 oldal. 291-296. oldal.
Vagy esetleg: Rényi Alfréd: Valószínűségszámítás 507-522
Köszönöm, megnéztem.
Igazából a kérdést fogalmaztam meg rosszul: mi az eredete a pí-nek, hogy lehet ennyire univerzális szám, hogy a geometriától a normális eloszlásig, a fizikai összefüggéseken át mindenhol felbukkan... Nevezhetjük őt is egyfajta univerzális állandónak, mint a Planck-állandót, például?
"Nevezhetjük őt is egyfajta univerzális állandónak, mint a Planck-állandót, például?"
Nem csak nevezhetjük, az is!
(És igen, elképesztő helyeken előfordul.)
int{-inf,inf}{x*exp(-(x-m)^2/2*d^2)}=sqrt(2*Pi)*d^2
Ezért kell a függvényt 1/sqrt(2*Pi)*d^2-el szorozni,hogy sűrűségfüggvény legyen.
Egyébként a komplex exponenciális függvény előáll
exp(ix)=cos(x)+i*sin(x), a cos és sin függvények periódusának fele Pi (a modern matematikában nem véletlenül konkrétan ez a definíciója a Pi-nek.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!