Ha le atomoznák a holdat?

A holdi életre semmilyen hatással nem lenne. Mert nincs.

A földire egy igen méretes fissziós bomba, de inkább fúziós igenis hatással lenne. Annyiban, hogy ha megfelelő időpontban dobnák le, rengetegen kimennének az utcára megnézni, mennyire látszik majd a villanás innen.

Oké, számolgassunk is.

Egy egy megatonnás atombomba kb. 4,184 PJ = 4,184 * 10^15 J energiát szabadít fel.

Egy Cár-bomba 50 Mt hatóerejű (a hirosimai atombomba erejének kb. 3300-szorosa), így egy ilyen bomba 50 * 4,184 * 10^15 J = 209,2 * 10^15 J energiát szabadít fel.

Tegyük fel, hogy száz darab Cár-bombát dobunk le, ezek együttesen 100 * 209,2 * 10^15 J = 20,92 * 10^18 J = 20,92 EJ (exajoule) energiát szabadítanak fel.

Tegyük fel, hogy az összes energia kizárólag mozgási energiává alakul át (ami persze nonszensz, hiszen ez azt jelentené, hogy nem lenne fénye a robbanásnak, nem keletkezne hő, nem végezne munkát a Hold talaján sem, stb…). Tegyük fel, hogy a Hold helyett egy a világűrben álló, de a Holdéval azonos tömegű testre dobnánk le ezt a száz atombomba szörnyet. Ki lehet számolni, hogy mit is jelent, ha ekkora energia mozgási energiává alakulna át:

(A Hold tömege: m = 7,348 * 10^22 kg)

E = 1/2 m * v²

(20,92 * 10^18) = 1/2 * (7,348 * 10^22) * v²

v² = 2 * (20,92 * 10^18) / (7,348 * 10^22)

v² = 5,694 * 10^-4

v = 0,02386 m/s = 0.0859 km/h

Értsd a Hold tömegű valamink óránként 8,59 cm-t tenne meg. Az évente úgy 753 méter körül van. Egy évezred alatt tehát 753 km-t tenne meg. (Vegyük hozzá, hogy a Hold a Földtől való távolsága 363 104 km és 405 696 km között ingadozik. Ehhez képest 753 km ezer év alatt is majdnem csak mérési pontatlanság.)

Persze egyrészt az atombombák energiájának jó része ott lokálisan fog munkát végezni, gödröt fog ásni, köveket fog mozgatni, köveket fog összetörni, javarészt a holdfelszínnel párhuzamosan, másrészt hővé fog alakulni, fényt fog kibocsátani, én úgy saccra azt mondanám, hogy a felszabadult energiának jó, ha 1%-a fog mozgási energiává válni.

Másrészt a Hold nem fog ettől eltávolodni. Egy új Föld körüli pályára fog maximum beállni, ami vagy kicsivel – nüansznyival – lapultabb, vagy kevésbé lapultabb ellipszispálya lesz. Különösképpen nem éreznénk semmiféle változást, maximum pár mm-el, esetleg pár cm-el nagyobb vagy kisebb lesz az apály és dagály közötti vízállás különbség.

A Hold felrobbantásához ez amúgy édeskevés. De tegyük fel, hogy valamilyen érthetetlen okból a Hold felrobban, darabjaira esik szét. Ettől még ugyanúgy megvan a tömege, ugyanúgy ott lesz ennek a tömegközéppontja, ahol eddig, tehát jó ideig igazából mindegy lenne ár-apály szempontjából, hogy a Hold az most egyben van, vagy darabjaiban. Hosszútávon most nem akarok számolgatni, ha jóval nagyobb lenne a robbanás ereje, akkor az történne, hogy a Hold különböző darabjai – mivel különböző körpályán fognak keringeni a Föld körül – szépen elkenődnek, és lenne a Földnek is gyűrűje. De ekkora robbanási erő esetén a különböző Holdtöredékek, darabok legyőzik a szétrepítésük mozgási energiáját, vonzani fogják egymást, és a Hold újra összeállna egy kupacba.

* Értsd a Hold tömegű valamink óránként 8,59 cm-t tenne meg. Az évente úgy 753 méter körül van. Egy évezred alatt tehát 753 km-t tenne meg. (Vegyük hozzá, hogy a Hold a Földtől való távolsága 363 104 km és 405 696 km között ingadozik. Ehhez képest 753 km ezer év alatt is majdnem csak mérési pontatlanság.)

Oké, itt volt némi számolási hiba. Óránként 85,9 m-ről van szó természetesen… Az már azért valami, de a keringés miatt ez csak kicsivel módosítaná a Holdnak a keringési pályáját, főleg úgy, hogy a robbanás energiájának jelentős része nem a Hold mozgási energiáját növeli.

"Szerinted 5 darab 10 kT-ás atombombával el lehet tüntetni a Holdat? Annyit se érezne belőle, mintha én ötször megpöckölnélek a kisujjammal. A pályája se módosulna mérhető mértékben."

Nem hinném, azt mondtam ha nem lenne Hold akkor mi lenne. Mivel az árapály jelenség a Holdnak köszönhető, így a tengeri életre biztosan kihatna.