Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Noob kérdés: az égitestek...

Noob kérdés: az égitestek vonzása miért abban nyilvánul meg, hogy ellipszis pályán keringenek ahelyett, hogy egymásba zuhannának?

Figyelt kérdés

2015. nov. 21. 01:30
 1/10 anonim ***** válasza:
57%

Ha egy hosszú madzag végére követ kötsz, és a madzag végét fogva megpörgeted a követ, el tudod képzelni, hogy a kő ne körpályán repüljön, hanem egyszer csak elkezdjen feléd repülni, és fejbetaláljon?


Ugyanezért nem ütköznek össze az égitestek. A kő a bolygó. Te vagy a Nap. A kötél a gravitáció.

2015. nov. 21. 02:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/10 anonim ***** válasza:
47%

1. hülyeséget ír. Tapasztalatom szerint a laikusok ezt a kérdést nem igen szokták tudni, pedig elég triviális. A kérdés pedig jogos.


A newtoni képben egy bolygó 2 potenciálban mozog: egyrészt a "gravitációs" potenciálban, másrészt pedig a centrifugális potenciálban. Ez egy effektív potenciál, alakja kissé hasonló a Lenard-Jones potihoz.

Szóval a centrifugális potenciál miatt nem "vonzzák" egymásba az égitestek egymást.


Hogy egy bolygó milyen pályán kering, azt az energiája határozza meg. Ha az energiája az effektív potenciál minimumában van, akkor körpályán kering stb.

2015. nov. 21. 09:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/10 anonim ***** válasza:
83%
Hát, lehet, hogy 1. hülyeséget ír, de pont ugyanazt írja, mint 2... Mégpedig azt, hogy van a gravitáció, és van a centrifugi poti.
2015. nov. 21. 09:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/10 Titusztitusz ***** válasza:
79%
Olyan is előfordul, hogy az égitestek egymásba zuhannak...Azt hogy két, egymást vonzó égitest ellipszis alaku pályán kezd-e keringeni egymás körül, avagy egymásba zuhannak, azt az dönti el, hogy MEKKORA A KÉT ÉGITEST EGYMÁSHOZ VISZONYÍTOTT SEBESSÉGE, LENDÜLETE,TÖMEGE, és MOZGÁSI ENERGIÁJA...Ha ezen értékek túl kicsik, akkor a két égitest hamar egymásba fog zuhanni, ha viszont túl nagy, akkor csak "zavarni fogja" a kölcsönös gravitáció az égitestek addigi pályáját, de lényegi elmozdulást az addigi pályán nem fog okozni a kölcsönös gravitáció...Viszont ha PONTOSAN AKKORA a gravitációs vonzás aránya, mint az égitestek mozgási energiája-lendülete, akkor egy meghatározott, törvényszerűen optimális pályán elkezdenek keringeni egymás körül...Mint pl. a Hold is a Föld körül...Ha a Hold lendülete-mozgási energiája a jelenleginél kisebb lenne, akkor belezuhanna a Földbe, ha viszont nagyobb lenne, akkor spirális pályán eltávolodna a Földtöl, és előbb-utóbb beleveszne az Űr mélységeibe, vagy már eleve be sem tudta volna fogni a Föld...
2015. nov. 21. 10:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/10 A kérdező kommentje:
Köszönöm mindenkinek. A lendületükből nem kéne veszíteniük pl. a naprendszer bolygóinak? Vagy honnan kapják az energiát? (Noob kérdés #2)
2015. nov. 21. 10:31
 6/10 anonim ***** válasza:
100%
Egyéb nyalánkság, hogy a bolygók akár helyet is cserélhetnek, hogyha a különböző erőviszonyok, távolságok, periódusidejük, etc., így történt ez a Szaturnusszal és a Jupiterrel is úgy 3,9 milliárd éve (Nice-model).
2015. nov. 21. 10:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/10 anonim ***** válasza:
100%

4:

Feleslegesen ragozod ezeket a dolgokat, mert egyrészt ha már ennyire szét akarod szedni, akkor azt teljesen elhibázottan tetted, ugyanis nem soroltál fel mindent ami befolyásolja a pályákat, másrészt ezek pedig mind benne vannak az effektív potenciálban, amiben viszint minden szükséges információ benne foglaltatik a pályát illetően, ha tudjuk a bolygó összenergiáját.


Az továbbra is érvényes, hogy amit az 1. írt, az nem igaz. A bolygómozgást nem lehet egy kötéllel modellezni, ellenben egy rugóval már igen, mert le lehet vezetni egy sokaságon értelmezett oszcillációból a bolygómozgásokat.

2015. nov. 21. 11:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/10 anonim ***** válasza:
100%
A gravitáció mindent vonz, aminek tömege van. Ez, illetve a perdületmegmaradás ami miatt ilyenek a mozgások. Ha elengedsz az "üres" térben két testet, akkor azok az univerzális gravitációs törvény alapján vonzzák egymást és majd egyszer egymásba zuhannak. Nem ez a helyzet, ha az egyik testnek adsz némi kinetikus energiát, így gyakorlatilag impulzust. Ha a test sebességvektora nem a másik fele néz, hanem mondjuk elmenne mellette pár foknyira, akkor a másik test képes lesz őt befogni. Ehhez persze vannak feltételek, amiknek teljesülnie kell, például a tömegarányok és megfelelő sebességértékek. Ha mondjuk az egyik tested egy csillag, a másik meg egy kő, akkor a csillagtól való távolság függvényében meglehet adni, hogy a kőnek mekkora sebesség kell ahhoz, hogy a pályája a csillaghoz képest parabola, hiperbola vagy ellipszis legyen. Ha egy kritikus sebességen alul van a kő sebessége, akkor ellipszispályára tud állni, viszont ha túl kicsi, akkor meg belezuhan a csillagba. A bolygórendszereknél azért vannak ezek a mozgások, mert a perdületmegmaradás így alakította ki a csillagfejlődés során. A csillagok nagy molekulafelhőkből jönnek létre gravitációs csomósodással. Ha a felhő tömege elég nagy, akkor a gravitáció elkezdi összehúzni egy pontba az anyagot. Viszont ezeknek a felhőknek az anyaga nem nyugalomban van, mindenféle mozgást végeznek a részecskék. Magának a felhőnek van perdülete, ami azt jelenti, hogy forog valahogyan valami körül. A lényeg, hogy a csillagfejlődés utolsó fázisában, amikor kialakul a csillag előtti utolsó fázis, akkor a protocsillag körül a perdületmegmaradás miatt az anyag egy korong formát ölt, ami ugye forog is, ezt hívjuk protosztelláris akkréciós korongnak. Később aztán ebben a korongban is megindul a gravitációs csomósodás, az anyagok összeállnak és létrejönnek a bolygók, amik így aztán keringenek a csillag körül. Egy szóval válaszolva a kérdésedre: perdületmegmaradás.
2015. nov. 21. 11:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/10 A kérdező kommentje:
Köszönöm!! A bolygók nem lassulnak valamennyit és nem közelednek a Naphoz?
2015. nov. 21. 14:02
 10/10 anonim ***** válasza:
64%

Kedves 2-es: elárulnád, miért írtam "hülyeséget"?


Azért, mert egy laikusnak egyetemi szintű fogalmak nélkül próbálok megmagyarázni egy jelenséget? Gondolod, hogy aki ilyen kérdést tesz fel, az majd a Lennard-Jones potenciál segítségével megérti? (ami egyébként teljesen másról szól)


Szerintem nem attól jó egy magyarázat, ha azt villogtatja, hogy a szerzője mennyire magasan képzett (bár szerintem te nem vagy az), hanem attól, ha megérti az, aki a kérdést feltette.


A madzagra kötött megpörgetett kő analógiám természetesen nem tökéletes, hiszen egyik analógia sem az. De a lényeget kiemeli annak is, aki nem ismer olyan fogalmakat, mint perdület, vagy legalábbis nem bánik vele magas szinten.


Mind a kőre, mind a bolygóra egy középpont felé mutató, centrális erő hat. Emiatt valóban felmerülhet a kérdés valakiben: ha az erő a középpont felé mutat, akkor a test miért nem arra halad? Míg azonban a bolygómozgás elvont, nehezebben megfogható, addig a kő mozgása sokkal ismerősebb mindenkinek. Tehát az analógia alapján megértheti a dolgot. Mert annak, hogy a test mégsem a centrum felé tart, mindkét esetben ugyanaz az oka: a pálya irányú lendület, vagy ha úgy tetszik, a pályaperdület.


Ha pedig te ezt nem értetted meg rögtön, akkor ismerhetsz te akármilyen Lennard-Jones potenciálokat, csak egy kutyaütő vagy.

2015. nov. 21. 19:39
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!