Valaki elmagyarázná 2-3 mondatban az endoszimbiózis elméletét?

Az eukaruóta sejtekben sejtszervecskék, más szóval organellumok vannak, melyek közül a mitokondrium (minden eukarióta sejtben van) és a kloroplasztisz (csak növényekben) elég különleges.

A különlegességük az, hogy mindkettő jellemzően baktérium-méretű, baktériumra jellemző DNS, baktériumra jellemző riboszóma, sőt kodonhasználat jellemző rájuk, amiből adódik a feltevés, hogy ők valami baktérium-maradványok.

Az elmélet azt mondja, hogy az ős-eukarióta sejt bekeelezett egy baktériumot, de nem tudta megemészteni, hanem a baktériummal közös munkamegosztás alakult ki, közösen is osztódtak. Ez odáig fajult, hogy a baktérium elvesztette az önálló élet- és osztódó képességét, egyes génjei átkerültek a "fő" sejtbe, és organellumként funkcionál a továbbiakban.

Ugyanez a történet a plasztisszal, csak egy későbbi időpontban.

“én úgy tudom a sejtszervecskék szaporodása önálló,”

Ha ezt úgy érted, hogy akor osztódik, amikor akar, akkor nem. A gazdasejt nagyon is befolyásolja az endoszimbionta organellumok szaporodását, a mitokondrium nem akkor és nem olyan mennyiségben osztódik, amikor és ahogyan akar, hanem amikor a gazdasejt azt mondja. Hovatovább, egyes sejttípusokban több mitokondrium van mint másokban, nyilván amelyiknek több energia kell, az kicsit többször engedi osztódni az övéit.

Ha úgy érted hogy az organellum intézi a saját osztódását, akkor lehet. A szükséges gének java része biztos megvan nekik, de nem hiszem , hogy az összes. Vagyis itt is kell, bár nem tudom milyen mértékben, a gazdasejt hozzájárulása.