Mennyi lenne az a légköri nyomás (változás +&-) amit még károsodás nélkül el tudnánk viselni?

Elég nagy a tűrőképességünk, sokat számít a változás sebessége, és az is hogy pl mit kapsz közben lélegezni.

Lásd nagy mélységben a búvárok, vízalatti bázisok lakói, már nem kaphatnak "felszíni" összetételű sűrített levegőt. Illetve az űrhajókon, űrbázisokon is más összetételű keveréket kapnak a kisebb nyomás miatt.

Természetesen kis mértékben a testi adottságok és az ilyen irányú edzettség előnyt jelent, de nem feltétel.

Pl egyes veleszületett elváltozások akár halált is jelenthetnek már egész kis nyomásváltozásnál.

Hogy van-e ennek fizikai határa? Természetesen van!

Amikor a víz és egyéb molekulák már nem képesek kémiailag úgy viselkedni ahogy szoktak, például halmazállapot változásuk miatt, az egyenlő a halállal. Tehát ha túl alacsony a nyomás, akkor testhőmérsékleten is gőz és buborékok keletkeznek a vízből.

Míg ha túl magas akkor testhőmérsékleten is jég keletkezik a vízből.

Mivel 78%-ban vízből vagyunk ez a releváns, de nagyon befolyásolják a testünkben lévő egyéb anyagok sók.

[link]

[link]

Az itt látható görbékből ki lehet olvasni hogy ennek elméleti határai kb 5kPa és 1GPa között húzódnak ha a testhőmérsékletünket veszed figyelembe.

Nyilván a valóságban ennél még hamarabb beáll a halál.

Szerintem olyan 50kPA és 10-100MPa közt lehet próbálkozni, nem kis veszéllyel.

Az 50kPa körüli értékre azért emlékszem mert ott még a 100%-os tiszta oxigén elegendő hogy ne legyen agykárosodás. Ennél kevesebb nyomásnál már a 100% tiszta oxigén is kevés az életben maradáshoz. Ezt talán kísérletileg is igazolták.

#4

"Az 50kPa körüli értékre azért emlékszem mert ott még a 100%-os tiszta oxigén elegendő hogy ne legyen agykárosodás."

Attól tartok rosszul emlékszel. Az oxigén parciális nyomása normál légköri nyomás esetén a tengerszinten kb. 21 kPa. Ekkora oxigén nyomás már vígan elég az életben maradáshoz. A korai amerikai űrhajókon (Mercury, Gemini, Apollo) tiszta oxigén légkört használtak, mintegy harmad atmoszféra nyomáson (kb. 34 kPa), hogy kisebb legyen az űrhajó tömege.

[link]

Azt nem tudom, pontosan mekkora az a legkisebb nyomású tiszta oxigén, amiben még túl lehet élni. Ez nyilván függhet a személy adottságaitól, illetve attól is, milyen aktivitásokat kell végezni. Az biztos, hogy a hegymászók olyan helyekre is fel tudnak menni (légzőkészülék nélkül), ahol a légnyomás (és így az oxigén parciális nyomása) a tengerszintinek kevesebb, mint a fele. Ugyanakkor itt már súlyos oxigénhiány léphet fel (ebben az esetben az oxigén nyomása kisebb a levegőben, mint amennyi normál esetben az artériákban szokott lenni!).

"Fel sem merem tételezni mi történne egy 10km magas ugrásnál (mintha egy utasszállító gépből ugranék ki)."

Ha van lehetőséged a repülőgépben egy utolsó mély lélegzetre, nem nyitod ki az ernyőd 4km-es magasságig, és oda fejjel előre tehát a lehető leggyorsabban zuhanva jutsz le, illetve a hideg ellen megfelelően védve vagy túlélhető!

Egy (Amerikai?) siklóernyős "balesetéről" láttam egyszer egy rövid dokumentumfilmet talán a NGC-n vagy a Spektrumon. Ahol egy vihar jött és belekerült az üllő alakú felhő feláramlásába. Bármit csinált száguldott fölfele. Persze a felhőben nem látott semmit csak a körülötte lévő villámokat. A karján lévő műszer adataiból tudta mi történik. Ha jól emlékszem épp nem ment föl 10km-ig (csak 9-ig?) és el is ájult talán, plusz mivel rövidnadrágban és ingben volt majdnem megfagyott, talán fagyási sérülései is lettek. De végül a felhő "kiköpte" és túlélte a "kalandot"...

"Túlnyomás esetén pl búvároknál ugyanúgy kell játszani a parciális nyomással? Úgy tudom a sok oxigéntől mérgezést is lehet kapni."

Igen. Igen.

[link]