Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Miért nem jó mégsem az általam...

Miért nem jó mégsem az általam készített képlet?

Figyelt kérdés

Éppen az annuitás jelenértékét tanulmányoztam, ami egy elég egyszerű témakör, és találtam egy összegképletet, ami ez volt:

[link]


Megtalálod a képletet, az oldal közepén. Nekem viszont ez jött ki, levezetéssel együtt:

[link]


A mértani sor összegképletéből indultam ki és az, hogy most a kvóciensből vonjuk ki az egyet, vagy az egyből a kvócienst az természetesen tökmindegy, a lényeg az, hogy az eredmények közelítőleg egyeznek, de az eredeti sokkal pontosabb. Hol hibáztam a levezetésnél? Valahol biztosan.



#annuitás #annuitás jelenértéke
2016. márc. 7. 13:24
1 2
 1/17 anonim ***** válasza:

Mivel a te indulóképletedben nem volt r, és közben sem került elő sehol, ezért értelemszerűen a végén nem lesz benne r.


Viszont, véletlenségből 1/(q+1)-1=-r nem igaz?

2016. márc. 7. 14:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/17 A kérdező kommentje:

"Viszont, véletlenségből 1/(q+1)-1=-r nem igaz?"


Nem. Úgy működik, hogy van egy r kamatláb, amellyel az annuitást diszkontáljuk a következőképpen:

szumma 200 000*(1/(r+1)^n)


Ahol a szumma, az nyilván a szumma jel, a 200 000 az éves pénzáramlás, az "r" a diszkonttényező, tehát egy olyan kamatláb, amelyet mi elvárunk a befektetéstől, "n" pedig az eltelt időszakok száma. Azt keressük, hogy "r" elvárt kamatláb mellett mekkora és "n" év alatt az egyes pénzáramlások mennyit érnek nekünk a jelenben olyan formában, hogy mekkora tőkét kell befektetnünk az egyes pénzáramlásokhoz az elvárt kamatláb mellett ahhoz, hogy azt a tőkét "n" év alatt visszakapjuk. Ha csak egy pénzáramlásunk van, és öt év múlva következik be, valamint mi nyolc százalék kamatot várunk el, akkor a jelenérték kétszázezres nagyságú pénzáramlás mellett:

200 000/(1+r)^5

Ha több pénzáramlás van, és évente következnek be, akkor az első éves pénzáramlást (1+r) első hatványával kell diszkontálni, a másodikat a másodikkal stb... Ha ezt kumuláljuk n évre, akkor megkapjuk a pénzáramlások kumulált jelenértékét. Jelen esetben a q=r, tehát mindkettő a diszkonttényezőt jelenti, "a" pedig a pénzáramlások nagysága.

2016. márc. 7. 14:42
 3/17 anonim ***** válasza:
A modelltörvényt kéne megnézni. Ha azt tudjuk, abból levezethető minden.
2016. máj. 4. 22:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/17 A kérdező kommentje:

"A modelltörvényt kéne megnézni. Ha azt tudjuk, abból levezethető minden."

Ez most mit akar jelenteni?

2016. máj. 9. 13:40
 5/17 anonim ***** válasza:

Elég baj, ha ezt meg kell kérdezni... Mondjuk ez a baj a gazdasági szakokon. Ott a képlet, nekik az elég, de a végén kiderül, fogalmuk nincs az egésznek, nem értik az elméleti hátteret.

Alapvető matematikai fogalmakkal nem vagy tisztában. Ugye nem tanultok diffegyenleteket, ezért fogalmad nincs az egész modellalkotásról.


Hogyan akarsz úgy képletekbe behelyettesíteni, vagy azokat megérteni, ha az eredeztetést, a származtatást nem ismered?!


Vissza kell bizony menni a modelltörvényig. Amíg nem ismerjük a modelltörvényt, annak levezetését, és megoldási módszereit, addik tökéletesen értelmetlen dolog itt mértani sorról, meg kvóciensről, vagy akármilyen végképletről is beszélni...


Mondjuk ahhoz is kell egyfajta tudásszint, hogy valaki megértse azt, amit leírtam. Sajnos, a mai tömegképzés keretében ez nehezen valósítható meg.

2016. máj. 9. 20:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/17 A kérdező kommentje:

"Elég baj, ha ezt meg kell kérdezni... Mondjuk ez a baj a gazdasági szakokon."

De úgy tűnik, hogy te nem értesz hozzá. Pontosan leírtam, hogy miről van szó. :D Ha annyira okos lennél, ahogyan előadod magad, akkor már simán levezetted volna a képletet.

2016. máj. 10. 09:11
 7/17 anonim ***** válasza:

Pont az a baj, hogy nem akarod elárulni, hogy miből vezessük le. A modelltörvényt nem ismerem én sem, azért mondtam hogy írd le hogy az mi.

Amíg nem mondod meg mi a modelltörvény, addig hogy várod el, hogy vezessem le?

Semmiből nem lehet...

2016. máj. 10. 10:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/17 A kérdező kommentje:

Ez nem elég? Eléggé részletesen leírtam. ITT VAN!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!:

Nem. Úgy működik, hogy van egy r kamatláb, amellyel az annuitást diszkontáljuk a következőképpen:

szumma 200 000*(1/(r+1)^n)


Ahol a szumma, az nyilván a szumma jel, a 200 000 az éves pénzáramlás, az "r" a diszkonttényező, tehát egy olyan kamatláb, amelyet mi elvárunk a befektetéstől, "n" pedig az eltelt időszakok száma. Azt keressük, hogy "r" elvárt kamatláb mellett mekkora és "n" év alatt az egyes pénzáramlások mennyit érnek nekünk a jelenben olyan formában, hogy mekkora tőkét kell befektetnünk az egyes pénzáramlásokhoz az elvárt kamatláb mellett ahhoz, hogy azt a tőkét "n" év alatt visszakapjuk. Ha csak egy pénzáramlásunk van, és öt év múlva következik be, valamint mi nyolc százalék kamatot várunk el, akkor a jelenérték kétszázezres nagyságú pénzáramlás mellett:

200 000/(1+r)^5

Ha több pénzáramlás van, és évente következnek be, akkor az első éves pénzáramlást (1+r) első hatványával kell diszkontálni, a másodikat a másodikkal stb... Ha ezt kumuláljuk n évre, akkor megkapjuk a pénzáramlások kumulált jelenértékét. Jelen esetben a q=r, tehát mindkettő a diszkonttényezőt jelenti, "a" pedig a pénzáramlások nagysága.

2016. máj. 10. 16:30
 9/17 anonim ***** válasza:

Hol van a tőke a képletben?

Paraméterezni kell a feladatot.

2016. máj. 10. 17:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/17 A kérdező kommentje:

"Hol van a tőke a képletben?

Paraméterezni kell a feladatot."

A tőke az annuitásokból képződik. Tényleg szó szerint mindent leírtam.

2016. máj. 10. 19:40
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!