Néhány napja alig hallatszott a késő este fölöttünk elhúzó repülőgépek zaja, máskor sokkal hangosabbak szoktak lenni. Oka?
Hidegfronti hatás érvényesült - nem találtam adatot, de okklúzióra is gyanakszom. Hang terjedésének pontos mechanizmusát nem ismerem, de tudom, hogy a hideg fele "hajlik" (nagyobb sűrűség, lassabb sebesség). Lehetett a front valamilyen hatással?
Este volt - éjszakai inverzió nincs jelentős hatással az utazómagasságban repülő gépek hangjára... Vagy?
Utazómagasság fölötti légrétegek változásai lehetnek az ok?
Ha nem voltam elég világos, a beszélgetésben pontosítok.
Köszönettel!
válasza:Több felhő?
Visszaverik a hangot.
válasza:
válasza: válasza:Amennyiben erősen eltérő hőmérsékletű légrétegeken jön át a hang, kialakulhat egy erőteljes szóródás, vagyis hozzád is jóval kevesebb juthat el.
Plusz a szélirány és -sebesség is eredményezheti azt, hogy a szokásosnál hosszabb úton jut el a hang, eközben természetesen jobban is szóródik.
És ez már csak feltételezés, de szerintem lehetséges, hogy különböző léghőmérsékleti zónákban a hajtóművek hangereje alapból eltér. A légsűrűség befolyásolja a hangsebességet is, a turbinák zajkeltő belső örvényei, hangvisszaverődései is változhatnak.
Meg ugyebár a pilóta keze alatt a gázkar is járhat máshol.
Wadmalac:
Köszönöm a választ! Jó úton jársz, de a válasz még nem olyan pontos, mint szeretném.
Pilóta-ok véleményem szerint kizárt, mert több gépről, és különböző típusúakról volt szó. Utazósebesség előírásnak megfelelően tartva...
Érdekes azonban, amit írsz: a helyi levegő állapota a hajtóművek hangján módosíthat. De 10.000 m körüli magasságban ez elég stabil szokott lenni ahhoz, hogy ennyire látványos (hallható) különbséget eredményezzen.
Légrétegek viszont stimmelhetnek. Inverziós rétegre gyanakszom, amiről (vagy: amikről, lévén okklúzió) a hang visszaverődik. De pontosabbat nem tudok.
Szélsebesség a felsőrétegben (lent csend volt) szintén számít, mert (talán parabolikusan) "meghajlítja" a hangot. Ugyanolyan távolságból hosszabb utat tesz meg, mindenképpen.
Fontos adat: rendkívül rövid volt a kondenzcsík...
A téma nem önmagáért érdekel, hanem a légköri jelenségek jobb megértése vezérel...
válasza:"Fontos adat: rendkívül rövid volt a kondenzcsík..."
Ez több dologra utalhat. Magas léghőmérséklet, alacsony páratartalom, visszavett tolóerő.
Ha ebből az első az igaz, az utalhat arra, hogy nagyon nem a szokásos viszonyok voltak odafent. A második inkább csak kiegészíti ezt.
A harmadik meg, nos, ezt említettem.
Ne felejtsd el, hogy Mo. fölött megszűntek a fix légiutak, vagyis egyáltalán nem biztos, hogy a gépek aznap a szokásos magasságban, emelkedési szögben mentek.
Nyilvánvaló, hogy a szokásosnál alacsonyabb volt a relatív páratartalom a troposzféra felső határán, de jó lenne megtudni, hogy ez miként hat a hang terjedésére. (relatív páratartalom viszonyszám, pontos abszolút értéket - pl. hőmérséklet - nem ismerünk). Jó lenne tudni azt is, hogy pontosan mi történik azon a magasságon egy hidegfront határán.
Kapásból egy viszontválasz: Ami megszűnt, az a légifolyosók kötelező használata, ami nem érinti (vagy alig) az utazómagasságot.
Megfigyelt repülők között volt négy sugárhajtóműves is, repülési magasságuk 11.000 m fölött szokott lenni, semmi nem utalt arra, ahogy ez esetben ne így lenne.
Meteorológiai jelenség történt. Hívószavak: határréteg, inverziós réteg, hang (ez esetben zaj) "elgörbülése", visszaverődése, stb. Tropopoauzára is kiterjedő légköri mozgás.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!