Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » A fényre a hullámhossz vagy a...

A fényre a hullámhossz vagy a frekvencia jellemző?

Figyelt kérdés

A fényről (és más elektromágneses hullámról) általában a hullámhosszát szokták közölni. Például hogy a látható fény kb. 370-750 nm hullámhosszú. De persze a terjedési sebesség a közegtől függ, és én úgy tudom, hogy a frekvencia nem változik attól, hogy a fény behatol az üvegbe. Viszont akkor a hullámhossznak változnia kell, mégis a hullámhoszt emlegetik, mint adatot, ami a színt is meghatározza.


Ez csak rossz szokás, és igazából a frekvenciát kell alapul venni, vagy valamit elnézek, és a hullámhossz abszolút jellemző?



2016. jún. 2. 00:53
1 2
 1/14 Ozmium42 ***** válasza:
97%
Frekvencia = terjedési sebesség/hullámhossz.
2016. jún. 2. 04:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/14 Mojjo ***** válasza:
100%

Az egyes válaszadó jól írja az ösazefüggést, de ezt te is nyílván tudtad eddig is.

Jól látod amúgy a kérdést, a fényhullám, ha közeget vált, a frekvenciája változatlan marad, míg a sebessége megváltozik. Ez pedig a hullámhosszának a megváltozását vonja maga után. Ugyanakkor a fény színe egy érzékszervi tulajdonság, amit az erre való érzékszerveddel, a szemeddel látsz. Ez pedig azt jelenti, hogy tökmindegy, hogy milyen közegből érkezik a fény, a végén szemedben úgyis közeget vált. Ez azt jelenti, hogy lehetsz te a víz alatt, és nézelődhetsz a víz alatt búvárszemüveg nélkül, vagy lehetsz a levegőn, a fényt ugyanazon a közegen, a saját szemeden keresztül érzékeled, így ugyanaz lesz a hullámhossza adott frekvencia mellett. Soha nem fogod érzékszervileg látni, hogy most a víz alatt vagy, és megváltozik a fény hullámhossza, tehát színe.


Egyébként ezek a hullámhosszak vákumban számolt hullámhosszak, de a fentebb tárgyaltak miatt eleve nem ezzel a hullámhosszal érkeznek meg a látóideghez.

2016. jún. 2. 08:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/14 Wadmalac ***** válasza:
64%
Lehetne jellemezni a frekvenciával is. De nem szokás. Gondolom főleg a teraherzekkel való xarakodás elkerülésére.
2016. jún. 2. 08:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/14 anonim ***** válasza:
100%

"Gondolom főleg a teraherzekkel való xarakodás elkerülésére."


Miért, a nanométerekkel való bajlódás mennyivel könnyebb? :D

Aki tudja, mi az a tera-, az többnyire azzal is tisztában van, hogy mi az a nano- (és vica-versa), és hogy mit jelent a fény frekvenciája/hullámhossza (legalábbis nagyjából). Aki meg nincs, annak meg tökmindegy hogy tera vagy nano, egyikkel sem tud mit kezdeni.

2016. jún. 2. 09:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/14 A kérdező kommentje:
Tehát: valamiért a vákuumbeli hullámhosszt szokták megadni, viszont igazából a frekvencia a valódi, környezettől független információ. Így van?
2016. jún. 2. 15:36
 6/14 Mojjo ***** válasza:

A frekvencia független a környezettől, pontosan. De ismételten: neked azzal a fény színe tekintetében nem kell törődnöd, hogy milyen közegeken is hatol át a fény, mert tökugyanolyan szinűnek fogod látni, hiszen a szemed az utolsó, és tulajdonképpen egyetlen releváns közeg a kérdés szempontjából. (Természetesen, ha az az adott közeg maga nem színes, és ezért befolyásolja a látottak színét, de ez már más kérdés.)


Mindenesetre a frekvencia, mivel stabilan marad a fenekén, lehet tényleg jobb referenciapont lenne. Hogy miért a hullámhosszakat szokták megadni? Fene tudja, gondolom valami historikus oka lehet...

2016. jún. 2. 16:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/14 anonim ***** válasza:
Tudtommal a terjedési sebesség, és így hullámhossz sem változik. Az anyagban a fény atomtól atomig ugyanolyan sebességgel és hullámhosszal terjed, csak amikor atommal találkozik, akkor "megáll" egy pillanatra (az atomba becsapódba gerjeszti azt, ami cserébe kilök egy "másik" fotont, vagy ugyanazt, ez már filozófiai kérdés), illetve nem egyenes vonalban halad emiatt.
2016. jún. 2. 17:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/14 Mojjo ***** válasza:
@7: igen, a fotonok így viselkednek, ha valamilyen közegen (nem vákumon) haladnak át, ahogy mondod. De te összemixeled most a fény hullám és részecske természetét. Az egyes fotonok, mint részecskék mindig c-vel haladnak, viszont a fény, mint EM hullám már nem fog c-vel haladni mindig, pl üvgben lassabban fog terjedni, mint levegőben, és a hullámtermészetéhez tartozó többi tulajdonság is eszerint fog változni. (Sejtettem amúgy, hogy ennek valaki be fog ugrani itt :) )
2016. jún. 2. 18:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/14 A kérdező kommentje:
Mojjo, meglepett, amit utoljára írtál. Megpróbálnád megmagyarázni, hogy hogyan függetleníthető a hullám a fotontól?
2016. jún. 2. 22:57
 10/14 Mojjo ***** válasza:

@9: Remek kérdés :Ö


Először is azt vegyük észre, hogy van a fénysugár, ami egy elektromágneses hullám, illetve van a foton, ami pedig részecske. A fény rendelkezik hullám és részecsketermészettel is, ugyanakkor ezt a kettőféle természetet nem szabad mixelnünk. A hullámtermészetének jelenségei, pl interferencia, vagy épp a polarizálhatósága nem magyarázhatóak a részecsketermészetével - ha a fényt részecskének tekintjük, akkor ezek megmagyarázhatatlan, sőt, lehetetlennek tűnő dolgok. Ugyanígy igaz ez fordítva is: a részecske természetéhez köthető jelenségek (pl. Compton-szórás, fényelektromos hatás) nem magyarázhatóak a hullámtermészetével, ha a fényt hullámnak tekintjük, akkor azon esetekben lehetetlenségekre jutunk.


Az, hogy a fény, mint elektromágneses hullám, más-más sebességgel terjed más-más közegekben, míg a fotonok, mint részecskék mindig fénysebességgel mennek, ugyanezen kettősségre mutatnak rá - nem szabad az egyik természetére utaló és az egyik természete által meghatározott tulajdonságokat a fény másik természetével magyarázni. A kollega a fenti válaszában pont itt tévedt el: a részecsketulajdonságával magyarázható jelenséget összemixelte a hullámtulajdonságával magyarázhatóval.


Ha kicsit továbbmegyünk, bár van az az első megközelítés, hogy az atomok elnyelik, majd kibocsátják a fotonokat, emiatt lassul le a fény, egy népszerű magyarázat, és tulajdonképpen szemléletes is, ám ha a jelenség valódi lényegét meg akarjuk érteni, erősen kiegészítésekre és pontosításokra szorul. Mindenesetre ebben az első, naív és pontatlan megközelítésben is észrevehetjük, hogy a fotonok, bár c-vel mennek, maga a fénysugár, mivel a fotonokat "feltartóztatják", lassabban halad. A fénysugár, mint EM hullám frekvenciája változatlan marad mindeközben, ugyanakkor a hullámhossza megváltozik.


Valójában, ha pontos modellt akarunk, az adott anyag elektromágneses mezejével kerül interakciókba, és ezen interakciók következményeként lassul le a fény, mint _hullám_. Ennek a teljes kifejtése kissé bonyolult, ráadásul a fényhullám sebességénél is be kell több fogalmat vezetni, és azokat megértetni (a csoportsebességet, meg a fázissebességet), ami tovább bonyolítja az ügyet. Ha lesz _sok_ időm, írhatok erről bővebben, de nem túl esélyes, hogy ma erre tudok elegendő időt szakítani.

2016. jún. 3. 14:01
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!