Ezek szerint nincs szabad akarat?
Olvassátok el a cikket:
Egy részt idézek belőle, ha valakinek nem lenne ideje az egész cikket elolvasni:
"Tudat és döntés. Benjamin Libet idegélettannal foglalkozó kutató kimutatta, hogy időbeli csúszás van a valóság és annak tudatos észlelése között. Kiderült, hogy a tapintási ingerületeket fél másodperccel később észleli a tudatuk, mint ahogy ez az információ az agyunk elsődleges érzőközpontjába bekerül. A látás esetében még nagyobb a csúszás. Hogyan tudunk így pingpongozni, vagy autót vezetni? Úgy, hogy nem a tudatunk irányítja ezeket a cselekvéseket, hanem valami más, az agyunk sötét bugyraiban. Ezt a tényt Libet egy másik kísérlete igazolta. A kísérleti alanyoknak azt a feladatot adta, hogy nevezzék meg azt a pillanatot, amikor elhatározzák a kezük felemelését, amit egy körben mozgó fénypont helyzetével tudott azonosítani. A kutató EEG-vel vizsgálta az agy mozgatókérgének aktivitását, EMG-vel pedig – az izomfeszülés alapján – a kézfelemelés kezdetének pontos idejét regisztrálta. Kiderült, hogy a mozgatókéreg hamarabb elkezdett készülni a feladatra, mint ahogy a kísérleti alany elhatározta volna a mozdulatot. A parancsot „valaki” már korábban kiadta valahol."
válasza: válasza: válasza:#3 Oké, én az agyam vagyok, amiből az következik, hogy nem működhetek, másképp, mint ahogy azt a természet törvényei engedik. A természet törvényei alapján pedig nem lehet szabad akaratom.
Tegyük fel, hogy úgy döntök, hogy visszaütöm a labdát, mi áll a döntés mögött? Biokémiai folyamatok, amik az agyban zajlanak le, és igen, ezt a döntés én hoztam meg (én=az agyam), de ebből az következik, hogy én nem vagyok más, mint egy beprogramozott robot.
válasza:Az, hogy hogyan alakítom az is csak attól függ, hogy az agyamban miként mennek végbe a reakciók.
De a természet szépen megoldotta ezt az egész azzal, hogy megadta azt az illúziót, hogy úgy érezzük mi szabadon döntünk.
válasza:"Benjamin Libet idegélettannal foglalkozó kutató kimutatta, hogy időbeli csúszás van a valóság és annak tudatos észlelése között."
Mondjuk említhette volna, hogy ez a '80as években történt, de OK.
"Hogyan tudunk így pingpongozni, vagy autót vezetni? Úgy, hogy nem a tudatunk irányítja ezeket a cselekvéseket, hanem valami más, az agyunk sötét bugyraiban."
/facepalm/
Mi ez a misztifikálás, hogy "sötét bugyrai"? Agyrém.
OK, nem hallottál még olyanokról, hogy reflex (tanult vagy ösztönös reakció, a gyorsaság érdekében a tudatos döntés mellőzésével),
vagy hogy KISAGY, ami gyakorlatilag az összes mozgást irányítja, és vajmi kis köze van az öntudatot kontrolláló részhez.
Sztem az okozhatja a gondodat, hogy az idegrendszerednek csak az önmagára reflektáló részét tekinted "magadnak". Egyrészt az egész tested behálózó részről van szó, aminek több a szerepe, mint csak az agytól (és gerincvelőtől) oda-vissza továbbítani a jeleket.
Azt, hogy a tudattalan rész milyen fontos, már Freud is megmondta. De gondolj már bele, mit is csinál az "öntudat". Kétszer csinálja ugyanazt: egyrészt meghoz egy döntést, másrészt modellezi a saját előbbi cselekedetét: "Én most meghozom ezt a döntést." Szerintem könnyű belátni, hogy bár az ön-ellenőrzés előnyös, nem feltétlen szükséges.
Libet kutatásának (aki SOHA nem nevezte ezt valami "szabad akaratról" szóló kutatásnak, ezt mások erőltették rá) igazából az a kérdése, hogy az öntudat mennyiben részese a döntéshozásnak és mennyiben egy másodlagos jelenség.
Persze ettől még ugyanúgy a test hozza a döntést, szóval igazából ez nem lényeges túlságosan.
A determinizmus (az, hogy ha ismerjük az előfeltételeket, ismerjük a következményt is, mert csak az a lehetőség jöhet) kicsit már más téma, nem illik keverni. A világ lehet determinisztikus úgy is, hogy nincs tudat, vagy valami misztikus tudat van, vagy akármi.
A linkelt cikk tele van csúsztatásokkal (jellemző), ez jobb. [link]
válasza:Várj, megpróbálom egyszerűbben, mert úgy érzem még nem értjük egymást.
Vegyünk két modellt:
1. amikor a test tudatos döntést hoz, akkor amit te öntudatodnak nevezel, az a lépés valósul meg először, majd innen megy egy jel tovább a test munkaégző részéhez.
2. amikor a test tudatos döntést hoz, akkor az agy egy nem-tudatos területe meghozza a döntést, majd egyidejűleg (vagy kis késéssel) továbbít egy jelet a test munkavégző részéhez, ÉS elküldi az információt az öntudat résznek.
Libet mindössze annyit mondott, hogy az ő kutatása lehetőséget ad a 2.-nak is.
De ha belegondolsz, ez sokkal logikusabb, legalábbis az én felfogásomban az öntudat nem más, mint egy modellező eszküz. Próbál modelleket gyártani mindenről, amit tapasztal, a világról, de a saját belső szellemi folyamatairól is. De modell ettől még NEM a valós gondolkodás. Ez a lényeg.
Nyilvánvalóan az öntudat rész (vagy az a tudattalan rész, aminek ő a mellékterméke/lenyomata) képes visszahatni a testre, de ettől még a gondolkodásnak az a modellje, amit ő gyárt magának, nem azonos az eredetivel.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!