Miért a túlnépesedésre fogják rá az egyik globális problémát?

Nem fogják arra. Legfeljebb tudatlanul, vagy szándékos haszonszerzés céljából.

A túlnépesedés lehet globális probléma, de ez nem a föld egészére és nem mára igaz. Kiszámítható, hogy a föld, adottságaival mennyi élelmet képes megtermelni, mennyi egyéb javakat, és mennyi embert tud ez eltartani. A számítások 15 milliárd körülire teszik ezt a számot, hozzátéve, hogy új ismeretek birtokában a termelés lehet hatékonyabb, és ekkor az eltartható népesség száma nőhet.

A probléma globalitás sokkal inkább az eloszlás mértékében van. Az USA mintegy 400 millió embere például majdnem 3 milliárdnyi ember lehetőségeit használja el. Azért, mert megteheti. És mert ebben senki sem akadályozza meg. Ugyanakkor Ázsia keleti részein van olyan 400 milliós népesség, amely semmilyen tekintetben nem fogyaszt annyit, mint mondjuk Magyarország. És ez globális probléma, mert a föld nagyon sok pontján előfordul, és mára mindenütt azért, mert a világ szerencsésebb részével nem versenyképes és nem is lesz (a mai szisztéma szerint) az soha. Ugyanis a gazdagabbak ezer módon szívják el az életterét. Ahogy egy parazita egy egyébként életképes és erős fáét is idővel.

A kérdező álláspontjából elindulva: szerintem nagy probléma, hogy az élet maga felértékelődött, tehát az emberek igyekeznek éveik számát optimalizálni sok minden más helyett.

Azt sem tartom ésszerűnek, mikor azt számolgatják, hogy hány ember élhet a földön maximum és akkor elkezdik vegzálni a túlfogyasztó társadalmakat. Ugyanúgy, ahogy az embereknek a saját otthonukban, a népeknek is joga van eldönteni, hogy mennyit esznek, isznak.

Képzeld el, ha valaki belépne a kertedbe és azt mondaná, hogy mennyivel jobb lenne ha az egész kerted teleraknád veteményessel, mert akkor több élelmiszert tudnál termelni magadnak, te meg erre azt fogod mondani, hogy egy nagy lószerszámot, mert azért nem rossz ha van egy teraszod és egy bográcshelyed.

>Szerintem nem amiatt éhezik annyi ember a Földön, mert túl sokan vagyunk és nincs elég ennivaló, hanem mert a fejlett országokban egyre inkább kitolódik a halálozás.

-Azért van némi összefüggés a népességnövekedés és az éhezés között...

-Nem vesszük el mondjuk a kaját Etiópiából, tehát az nettó demagógia, hogy a stagnáló-csökkenő nyugati népesség zabálja el a kaját előlük.

-Azt nem szabad elfelejteni, hogy amíg nem volt fogamzásgátlás, addig a népesség szabályozása mindig durva módon történt, a három fő lehetőség a háború, az éhínség vagy a járvány. A világ fejlettebb felének hála, a járványok visszaszorultak, tehát ahol nincs fogamzásgátlás, ott marad a háború és az éhínség, mint lehetőség.

Egyénenként nincs megoldás - mert Ibrahim és neje hiába nevel csak egy gyermeket, attól még nem szűnik meg a háború és az éhínség, tehát az egyén nem hibáztatható.

#4-hez: Alapvető tévedés, mondhatnám a szabadságfogalom félreértése, hogy „ahogy az embereknek a saját otthonukban, a népeknek is joga van eldönteni, hogy mennyit esznek, isznak.”. Nincs feltétlen joguk. Csak annyi, ami a többiekre nézve nem káros. Ha neked van egy szendvicsed, meg nekem is, de én jobban éhes vagyok, meg erősebb is, és elveszem tőled, akkor én annyit ettem, amennyit akarok (jogaim alapján!?). Te meg éhezel tovább. Na ha az emberiség ilyen elvek szerint működik, akkor önmaga ellen működik. Az utána felhozott példa pedig nemcsak hamis, nemcsak életszerűtlen, de nem is az állításra vonatkozik.

#7-hez: sajnos csak kellően felszínes és formális gondolkodás mellett (vagy akkor se) érvényesek az állítások.

Nincs összefüggés az éhínség és népességnövekedés között egy bizonyos szintig. Magyarországon mondjuk a középkorban a lakosság a mostani tizede volt, az éhínség meg arányaiban jóval nagyobb. Mert az életmód határozza meg a dolgot. Majd ha Magyarországon 100 millióan lesznek, akkor kezdhet igazad lenni.

Etiópiából elvesszük a kaját. Elvenni ugyanis nemcsak úgy lehet, hogy bemegyek az éléskamrádba, és kirámolom. Úgy is, hogy elveszem tőled a tanulási lehetőséget, nem tudsz kaját termelni, ha mégis kitalálnád, elveszem a szerszámaidat, a földedre (számodra szükségtelen) naperőművet állítok, stb.

A fogamzásgátlásra már a középkorban is voltak sokkal kifinomultabb módszerek. A világnak meg a fejlettebb fele attól az, hogy hosszú távon, apránként, és nagyon kifinomultan a többi kárára lett fejlettebb. Ezért hála nem illeti. A háborút pedig a kevésbé fejlettebb részeken éppen a fejlettebbek idézik elő, ettől az éhínség. Nem szeretnék belemenni, de itt van Szíria (és az USA felforgató tevékenysége), nézz körül Dél Amerika néhány bányájában (ami nem a dél-amarikaiaké, ha mégis, csak névleg), vagy éppen vizsgáld meg, miért irtják önmaguk körül az esőerdőket a brazilok. Okozva ezzel háborút éhínséget. Szóval a dolgok kissé összetettebbek.

És: CSAK az egyén hibáztatható. Csak neki van tudata, a „rendszer” mindössze működik. No persze az egyén nem úgy hibáztatható, ahogy írtad. Az egyének nem egyformák egyesek közülük jobban átlátják a működést, látják a problémákat, azok okait is, mások kevésbé. Minél inkább átlátja valaki, annál nagyobb a felelőssége. Ezt hívják úgy már sok évszázada, hogy „az írástudók felelőssége a világ folyásával kapcsolatban”. Mert ötlete, észrevétele, cselekvése mindig az egyénnek van. Arra vonatkozóan is, hogy az adott helyzetbe mi és hogyan végzendő el.

"Szerintem nem amiatt éhezik annyi ember a Földön, mert túl sokan vagyunk és nincs elég ennivaló, hanem mert a fejlett országokban egyre inkább kitolódik a halálozás"

Szerintem meg azért éhezik ennyi ember, mert a fejlett országoktól eltérően a fejlődőkben még nem terjedt el a családtervezés és a nagy semmibe belepotyogtatnak 8-10 gyereket. Mégis mi köze van ahhoz, például nekünk, hogy Szomáliában 3x annyi gyereket vállal el egy család, mint amennyit fel tud nevelni?