Hogyan tudom kiszámolni, hogy egy adott elektromos feszültségnek hány cm-re van szüksége, hogy normál, illetve nedves légköri körülmények között ívet húzzon?
Hallottam, hogy valaki részegen felmászott egy vonat tetejére és a felsővezetéket megközelítve agyoncsapta(élve elégette?) az áram.
Kb. két napja foglalkoztat a kérdés, hogy menyire kell közel menni a vezetékhez(MÁV 25kV 50Hz AC), hogy áthúzzon rám az ív.
Menyit számít a páratartalom?
Számít, hogy viselek e fém ékszert(nyaklánc, karkötő)?
Ui.:
Nem akarok öngyilkos lenni, nem tervezem kipróbálni és nem fogok vagánykodni a vonat tetején. Csak simán érdekel a téma. :)
válasza:Száraz levegőre van egy tapasztalati képlet, amivel meg lehet határozni hogy egy adott villamos ívhossz körülbelül mekkora feszültségű lehet:
U ≈ 30·d
Ahol az "U" értéke kV-ban, a "d" ívhossz pedig cm-ben értendő.
A képlet szerint egy 1 cm-es szikraközt 30 kV-os feszültség képes átütni. De ez tényleg csak tájéloztató képlet, mert sok mindentől függ, a páratartalmon kívül még az elektródák alakjától is.
De szerintem ez a képlet csak maximum néhány cm-es ívhosszig lehet érvényes. Mert például a Tesla trafókhoz is használt (kis áramú) nagyfeszültségű generátoroknál tapasztaltam olyat hogy egy kb. 100 kV-os feszültség 15 cm-t is átütött. A képlet szerint az a távolság 450 kV-ra jönne ki.
válasza: válasza:Az ionizált gázok jelenléte nagyon lecsökkenti az átütési feszültséget. Ívhegesztéskor számtalanszor tapasztaltam azt hogy hosszú hegesztés után az ionizált levegőt akár a max. 50 V-os feszültség 4-5 mm-ről is könnyedén átüti. Az általa kialakított ívet pedig meg lehet nyújtani 5-6 cm-re is vagy akár néha nagyobb távolságúra is. Ez azért van mert az ionizált gázok nagyon jó villamos vezetők.
Amikor a mozdonyok áramszedője szikrázik (főleg amikor hozzáérintik a vezetékhez, de menet közben is), akkor ott ionizált gázok keletkeznek. Ezért roppant veszélyes ha valaki elbízza magát és például felmászik a mozdonyra, megközelítve a felsővezetéket.
válasza: válasza: válasza:Igaza van a 20 és a 30 kV-os forrásnak is, csak a bibi az, hogy a 30-as az feszültségben van megadva (értsd: csúcsfeszültség), míg a 20 az az 50 Hz-es effektív értékben, mivel ugye az életben ez sűrűbben használatos, mint bármi más.
És valóban, ez az érték 1 cm körül érvényes, nagyobb távolságokon kisebb az átütési szilárdság, kisebb távolságokon meg nagyobb.
Ezek az értékek homogén erőtérre érvényesek, a vékony madzag, stb meg nem erről híres.
Szerintem a kialakult ív tulajdonságait ne keverjük ide.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!