Hány dl, és töménységű salétromsav keletkezik az alábbi mennyiségekből, ha nem számolunk a veszteségekkel?

Mivel a kénsavval bevitted a vizet a rendszerbe, abból csak azeotrópos (65%) hno3 desztilálható ki. ha az nh4no3 is vizes volt (10 mól vízzel szokásos számolni) akkor még rosszabb a helyzet.

cc HNO3 előállításához (gondolom ez a cél)

1., Vízmentes nitrátot kell keresni

2., ccH2SO4 et kell használni (vízmentes)

a nyák maratáshoz a kénsav alkalmatlan. azt sósav és hidrogén peroxid keverékével végezhető házilag, vagy vasklorid + hidrogén peroxid (ez lényegesen lassabb)

Kénsavval nem .

A salétromsav előállítás kiszorításos receptjéhez szokásosan a KNO3-at (kristályvíz mentes, szabadon vásárolható) szokás használni.

A salétromsav/nitrogén oxid keverékét a kiszorítás után hűteni és elnyeletni kell. (pl azeotropos 65%os HNO3 ban) a készülékek semmilyen szerves anyagot (nyomokban sem, csapzsír sem, kenés ccH2SO4-el) nem tartalmazhatnak mert azonnal meggyullad. A folyamat során oxigén / levegő átbuborékoltatása szükséges a kénsav/kálium nitrát keveréken.

A kitermelést nincs kedvem kiszámolni, de közel teljesen le tud játszódni a reakció. a HNO3 hőbomlik, vízre és nitrogén oxidra, célszerű vákuum közeli (néhány száz Pa nyomáson) végezni a reakciót. Ez ugyan rontja a termelést, de a beáramló levegővel alacsony nyomáson elkerülhető a HNO3 bomlása, és biztosítható az esetleg megjelenő NO oxidálása és biztosítható az elnyeletéshez szükséges áramlás. Vízsugár szivattyú használata lehetséges csak, más vákuumszivattyú hamar tönkremegy a savgáztól.

Ezek a folyamat hozzávetőleges feltételei, azonban biztonsági okokból lényeges részeket nem szeretnék itt és privátban sem leírni. Pusztán ismeretterjesztő céllal vázoltam a folyamatot.