Hogyha a történelem folyamán történt volna valami drasztikus, ma máshogy néznénk ki?

"Milyen módon fejlőthet valami, ha nem az elméje?"

Ugye viccelsz?

Minden létező alkatrészed fejlődhet. Ez itt most változást jelent, és nem feltétlenül azt, hogy minden tulajdonsága jobb lesz. Jobban alkalmazkodik a környezetéhez, ezt jelenti itt a fejlődés.

Amúgy kb. pár évente történik valami olyan dolog a bolygón, ami néha csak egy, de többnyire sok faj sorsát, fejlődési útját változtatja meg, gyakran gyökeresen. Ezeken kívül is rengeteg történésről tudunk, amelyek nem azonnali hatással jártak, hanem évezredeken, évmilliókon át húzódtak, és fajok egész garmadájának fejlődését befolyásolja. Előbbire példa egy-egy földrengés, vulkánkitörés, cunami, meteorbecsapódás vagy hasonlók, utóbbira egy-egy jégkorszak, oxigénszint változása, hőmérséklet változása, kontinensvándorlás, vagy hasonlók.

De a természetben is működik a hatás-ellenhatás jelensége, azzal hogy egy állatfaj lassan változik, azzal akarva-akaratlanul is befolyásolja a környezetét. Így aztán egy folyamatosan változó világban folyamatosan változó fajokról beszélünk, amelyek ahogy változnak, önmaguk is generálják a változást mind a velük kapcsolatba kerülő élőlényekre nézve, mind pedig a tájra, ahol élnek. Tehát az, hogy most az ember pont úgy néz ki ahogy kinéz, az csupán a vaksors műve, ezer más formát is ölthettünk volna, ha úgy hozta volna a sors. A sors viszont olyan volt, hogy ez a kinézet alakult ki az embernél.

Szóval igen, ha történt volna valami drasztikus (eggyel több, mint amennyi történt), akkor lehet, hogy másként néznénk most ki. De az, ahogy most kinézünk, az is nagyrészt annak a sok drasztikus vagy kevésbé drasztikus történésnek köszönhető, amelyek végigkísérték az élővilág eddigi fejlődését a bolygón.

"Milyen módon fejlőthet valami, ha nem az elméje? "

Ezt úgy érted, hogy szerinted az egész élővilág minden tagjával együtt már itt volt a bolygón mikor az kialakult, csak akkor még mind síkhülye volt, csak azóta már megokosodtak valamennyire? :D

Minden élőlény folyamatosan változik élete során, próbál alkalmazkodni a környezetéhez vagy olyan módon megváltoztatni azt, ahogyan az számára célszerű. A fajok is folyamatosan változnak, csak ezek nyilván sokkal hosszabb időtávlatban, ahogy a különböző génmódosulatok elterjednek az utódokon keresztül. Az oroszlán nem azért buta az emberhez képest, mert az ember elméje gyorsabban fejlődött, hanem azért, mert az oroszlán esetében a szelekciós nyomás nem arrafelé terelte az oroszlán fajt, hogy az megokosodjon, hanem arra hogy jó nagy és erős karmokat és fogakat növesszen.

Minden fajnak van valami specialitása, vagy több olyan tulajdonsága, amivel adott környezetben jobban tud érvényesülni más fajoknál. Az oroszlánnak a fogai nagyok, a bálna óriásira nő, a keselyű meg tudja emészteni a két hetes döghúst is, a gepárd mindenkinél gyorsabban tud futni, az egér évente akár 8-10 almot is fel tud nevelni, satöbbi satöbbi. Az ember annyira "középszerű" volt ebben a versenyben, hogy egykoron olyan kritikus mértékben lecsökkent a létszáma, hogy konkrétan a kihalás szélére sodródott, néhány ezernél nem volt több belőlük az egész bolygón. Ha akkor csak egy kicsikét is máshogy alakulnak a dolgok, mint ahogyan tették, akkor könnyen lehet, hogy mi most nem értekeznénk itt ezekről a dolgokról, és az afrikai szavannákon is több elefánt és orrszarvú legelészne jelen pillanatban. Elég lett volna hozzá egy mezei földrengés is a megfelelő helyen, vagy egy aprócska kődarab a világűrből, vagy akár sokkal hétköznapibb dolgok, pl. folyóáradás, földcsuszamlás, vagy éppen egy farkasfalka másik irányba indult volna el vadászni, mint ahogyan tette...

Kérdező(#4): "És valami nagyon érdekelne. Ha elv mi is egykor csimpánzok voltunk, akkor miért vannak még ma is?"

Érthetetlen a kérdésed. Ugye arról tudsz, hogy egykoron a halak kisétáltak a vízből a partra? Ma is látjuk, ahogy sokféle hal használja az uszonyait mászásra a szárazföldön (némelyik uszony már szinte félig láb, félig uszony), és mindenféle újszerű légzésfélékkel "próbál" alkalmazkodni a szárazföldi léthez (attól függően, hogy mennyire szokott hosszabb időt a vízen kívül tölteni).

Szerinted, amikor anno a halak kezdték elhagyni a vizet a szárazföld irányába, akkor az összes hal kimászott a partra?

Nem maradt hal a tengerekben, különböző vizekben?

A szárazföldi gerincesekből lett az ember is. Eszerint az összes partramászott halnak emberré kellett volna változni? Ha jól értelek arra utalsz, hogy a világon az összes lénynek emberré kellett volna változni?

Annak idején Kelet-Afrika egész területét erdők borították. Az abban élő majomszerűségek ahhoz alkalmazkodtak, és eszük ágában sem volt emiatt egy dekányit is változni, mert remekül érezték magukat benne. Jól elvoltak, mint majom a fán. :)

Azonban nem is olyan túl sok millió évvel ezelőtt egy környezeti változás miatt hirtelen gyors szavannásodás indult be, ami miatt a majomszerűek egyre jobban "össszezsúfolódtak" az egyre zsugorodó erdőkben. Emiatt végül kénytelenségből egyre inkább barátságot kellett kötniük a szavanna új kihívásaival szemben, és ezek a kihívások kezdték el kialakítani az emberi jellemvonásokat.

De ez nem azt jelenti, hogy kompletten minden majomszerű lény elhagyta az őserdőt!!! :D

Ezt te se gondolhatod komolyan! Vagy így képzeled?

Kérdező: "Miért csak mi fejlődtünk tovább"

Mit fejlődtünk? Csak az eszünk. Minden másban szinte csak visszafejlődtünk. Szőrtelenedtünk, izomzatunk ereje csökkent, csontjaink szilárdsága csökkent, reflexeink sebessége, hallásunk stb. csapnivaló egy csimpánzéhoz képest. Egy csimpánz halálra röhögné magát, ha látná, hogy hogyan mászunk fára... Az állatok szemében alighanem egy rém ronda csupasz bőrű ügyetlen lénnyé változtunk. A szemfehérjénk totál természetellenes módon világít. Olyanok lehetünk nekik, mint nekünk a horrorfilmjeinkben a tiszta szemfehérjékkel támolygó ügyetlen zombik látványa. Persze a kezünk hihetetlenül ügyes lett, meg még egy két... de alapvetően testi jegyekben csak visszafejlődtünk.

A majomszerű testalkat nagyon nem a szavannai létre szakosodott. Vagy a test alkalmazkodik, vagy az ész az új kihívásokhoz. Ha kellően magas az alap-ész, annyira, hogy a túlélés azzal is megoldható az új környezetben, akkor nem kell nagyon változnia testi jegyeknek. Ilyen egyszerű. Soha a Föld történetében olyan új okos lények még nem jelentek meg, mint amilyenek a majomszerű őseink voltak (a csimpánzok teljesítménye alapján ez tuti). Olyan okosak voltak, hogy csak az eszükkel is le tudták gyűrni az új akadályokat.

Manapság is megfigyelhető, hogy a szavannai csimpánzok nagyon sok mindenben ügyesebbek és okosabbnak tűnőek (sőt, emberszerűbben viselkednek), mint a hozzájuk tök hasonló őserdei társaik, pedig ugyanolyan agya van mind a két társaságnak.

A te logikád szerint akkor megkérdezhetnénk azt is, hogy miért nem változik minden erdei csimpánz szavannai csimpánzá? Hiszen azok eszerint fejlettebbek! Nem?

Azért nem, mert az egyik az őserdőben él, a másik meg a szavannán, és az utóbbi életmód több ügyességet és okosságot kíván meg a majomformától. Az evolúció semmiféle olyan törvényszerűséget nem fogalmaz meg, hogy fejlesztenie kell! Esze ágában sincs fejleszteni. Ha a túléléshez a "visszafejlesztés" a nyerőbb, akkor visszafejleszt.

#16: "Ha akkor csak egy kicsikét is máshogy alakulnak a dolgok, mint ahogyan tették, akkor könnyen lehet, hogy mi most nem értekeznénk itt ezekről a dolgokról..."

Nos, felteszem, hogy itt a Toba hatalmas kitörése okán kialakult palacknyak-effektusra gondolsz az emberi populáció kapcsán. Ez igazándiból nem is olyan régen történt (már az emberré alakulás időskáláján), és én nagyon nehezen tudtam mindig is elhinni, hogy a Toba kitörése ennyire drámaian befolyásolta volna az emberiség létszámát.

Nem igazán értem, hogy az akkori már igencsak régóta emberesedő populáció miért lett volna annyival gyengébb társaság, mint a többi. Sőt! Inkább azt vártam volna, hogy ők jobban át tudják vészelni az ilyen katasztrófákat. Ráadásul, bár tudtommal más ilyen méretbeli lények esetében is mutattak ki erre az időszakra vonatkozóan beszűkülést, de azért tűnt túl drámai erejűnek.

Kétségkívül gyanús a genetikai változatosság leszűkülésének közel egybeesése a szupervulkán kitörésének idejével, de azért ilyen beszűkülést okozhat más is (migráció csökkenés, alapítói hatás, a populáció egy részének elkülönülése), ill. lehetett ok a nagyarányú kihalás is, de azért csak ez, olyan nagy mértékben?... hát nem tudom.

Szóval vannak azért szkeptikus hangok, és vannak olyan régészeti leletek is, amik nem támasztják alá ezt a nagyon kis létszámú emberiség maradt ügyet:

[link]

[link]

[link]

Bár a populáris tudományos híradások szeretik hangoztatni a 3000-15000 ember maradt csak dolgot, de nem igazán figyelnek a szkeptikus hangokra, ami nem csoda, mert milyen hátborzongatóan jól hangzik az, hogy egykor a kés élén táncolt az egész populációnk... :)

Szerintem közrejátszott ugyan a Toba a genetikai beszűkülésben, de korántsem olyan mértékben, hogy tényleg közel 3000-15000 közötti egyedszámra csökkentse az emberiség létszámát, ám az is biztos, hogy egészen új túlélési stratégiákat kényszerített a megmaradtakra. Ez a szelekció hosszan is elhúzódhatott, és egyszerűen egy jellemző, a helyzetben jobban "kiválasztódó" genetikai vonal szép lassan mindig maga mögött hagyta a körülötte működő kissé eltérő változatok nagy többségét, és amelyek nem egy csapásra tűntek el, hanem csak nagyon lassan, egyszerűen kiszorultak időközben úgy, hogy egyre terjedt az a bizonyos kissé jobban preferált genetikai vérvonal, aminek persze az egyedszáma nőtt, és így az már variálódhatott is. Magyarán egy nagy populáción belül egy genetikailag többé kevésbé elkülönült vérvonal (kis populáció a nagyon belül) egyre jobban terjedve vette át a helyet, míg végül ez a vérvonal egyeduralkodó lett. Manapság a leszakadt periférikus genetikai változatokról nem tudhatunk, viszont látjuk a ma megmaradtban (a mi genotípusunkban) így a palacknyak-hatást.

Amúgy szerintem, ha akkor ki is pusztult volna az emberiség, előbb vagy utóbb az akkori majomszerűszerű lények evolúciója ismételten "próbálkozott" volna embergyártással. Ebben az esetben pont a Toba miatt, hiszen ez is ugyanolyan katasztrofális helyzetet teremtett a megmaradt majomszerű lények számára, mint annak idején a gyors szavannásodás. Konvergens evolúció játszódott volna le. Nyilván mások lettek volna ezek az emberek, mint a maiak, de nem hiszem, hogy túl nagy lett volna a különbség szemre.

Bár az evolúció sohasem ismétli meg pontosan ugyanazokat a korábban már legyártott termékeit, de bizonyos szituációkban - akármilyen mértékű szórással bár -, de törvényszerűen ismétlésekbe bocsátkozik.