A magenta (bíbor) vagy az ibolya a szivárvány 7. színe?

Én annó úgy tanultam, hogy 6 színe van: piros, narancs, sárga, zöld, kék, lila.

De mivel elég széles színspektrumról beszélünk, valamint egy két szín a 3 alapszín keveredése, így ha azt nézzük piros, sárga, és kék a szivárvány, és csak a keveredéseiket látjuk új színeknek. Rengeteg megközelítése van. Minden esetre én úgy szoktam, hogy piros,narancs,sárga,zöld,kék,lila,ibolya ha már mindenképp hetet kell, én ezt "használom".

A szivárvány folyamatos színátmenet. Hogy hány színt látunk bele, hol húzzuk meg a határokat, az esetleges. Hogy hogyan nevezzük el a színeket az is.

Annyi azért van a dologban, hogy az emberi szem alapvetően 3 színt érzékel, a vöröset, a zöldet és a kék színt. Így minden ember által látható szín kikeverhető ezen három szín megfelelő arányából. Hogy az ember hány színt lát bele a szivárványba, hány színt nevez meg, az részben talán ennek is köszönhető. A piros, zöld, kék színeket mindenképpen elkülönítjük egymástól. A piros+zöld = sárga, illetve a zöld+kék = türkiz (vagy kékeszöld) színeket is el szoktuk különíteni. Illetve ez utóbbit nem mindig, mert a kék színt sokkal kevésbé érzékeljük jól, a zöldet érzékeljük a legnagyobb intenzitásúnak, így a zöldhöz képest a kékeszöld nem annyira tűnik elütőnek. Viszont a zöld és a piros színeket erősebben érzékeljük, így itt nem csak a piros és a zöld között félúton található sárgát különböztetjük meg, de a negyedpontokat is, a narancssárgát és a sárgászöldet is.

Az ibolyát szokták még a szivárvány egyik színének mondani, ami nekem azért kicsit fura szín, mert elvileg a látható spektrum két távoli pontjának keverékeként (piros+kék) szoktuk előállítani, itt mégsem így alakul ki. Ennek nem tudom mi az oka. Az ibolya hullámhosszú fény talán a vörös fény érzékelését biztosító receptorokat is ingerli? Nem tudom. Lehet erről fel is kellene tenni egy külön kérdést.

"Az ibolyát szokták még a szivárvány egyik színének mondani, ami nekem azért kicsit fura szín, mert elvileg a látható spektrum két távoli pontjának keverékeként (piros+kék) szoktuk előállítani, itt mégsem így alakul ki. Ennek nem tudom mi az oka. Az ibolya hullámhosszú fény talán a vörös fény érzékelését biztosító receptorokat is ingerli? Nem tudom. Lehet erről fel is kellene tenni egy külön kérdést."

volt már, meg is lett válaszolva, kapott is majd 10%-ot, mert mindenki jobban tudja...

a szivárványban nincs lila.

lilát akkor lát az ember, ha a piros és a kék színért felelős receptor kap ingert, de a zöldért felelős nem. erre diszkrét hullámhossz nem képes.

mivel se a kémiai képrögzítés (film), se a digitális (az főleg) nem képes visszaadni a spektrum színeit, így azzal tök fölösleges foglalkozni, hogy akkor mégis miért lát az ember lilát a monitoron, fényképen.

a való életben azonban néha láthatsz lilát. csak olyankor, ha jobban megnézi az ember, a lila után még van egy pár másmilyen csík is.

itt egyszerűen az történik, hogy egy másodlagos szivárvány részben rálapolódik az elsőre és az első kék vége fedésbe kerül a második pirosával. az eredmény lila.

Most már csak egy kérdés van, miért nevezte Newton violet-nek a szivárvány utolsó színét, ha nem lila. hát azért, mert "roses are red violets are blue". Newton idejében a violet egy sötétkéket jelentett, nem pedig lilát. (ahogy egyébként az indigó is egy kék árnyalat volt és amit ő blue-nak hívott, az ma a cyan)

Kedves kérdező!

Az RGB színmodell alapján a magenta egy kevert szín, kék és vörös fény keverékéből jön létre. (Mellesleg én nem igazán érzékelem a különbséget a lilához képest.)

[link]

Egyébként megkérdezhetem, hölgyhöz van-e szerencsénk? :)

[link]

#2*Sü

"z emberi szem alapvetően 3 színt érzékel, a vöröset, a zöldet és a kék színt."

Ez így nem egészen igaz. Az igaz, hogy az emberi szemben (általában) három különböző típusú színérzékelő receptor (csap) található, és ezeknek az elnyelési maximuma valóban (nagyjából) ezeknek a színeknek megfelelő hullámhosszra esik, de az nem igaz, hogy egy csaptípus egy (fő) szín érzékeléséért felel.

[link]

Az egyes csapok ugyanis egy szélesebb tartományt érzékelnek, és ez átfed. Az agy az alapján alakítja ki a színérzetet (következtet a hullámhosszra), hogy az egyes csapok milyen mértékben aktiválódnak.

[link]

Az alábbi kép szemléletesen ábrázolja, milyen hullámhosszon milyen mértékben aktiválódik a három csap. (Az egyes tengelyek az egyes csapokat jelzik. Nincs feltüntetve, melyik melyik, de kilogikázható.)

[link]

"Az ibolyát szokták még a szivárvány egyik színének mondani, ami nekem azért kicsit fura szín, mert elvileg a látható spektrum két távoli pontjának keverékeként (piros+kék) szoktuk előállítani, itt mégsem így alakul ki. Ennek nem tudom mi az oka."

Sajnos a pontos okát én sem tudom, de pár dolgot tudok mondani, mi állhat (nagyjából) a hátterében.

Először is szögezzük le, hogy ha csak a rövid hullámhosszú (S, "kék") csap aktiválódik, az valószínűleg inkább lila érzetet okoz, semmint kéket.

Ugye a a kevert lila (magentát?) esetében elsősorban az S ("kék") és az L (hosszú hullámhosszra érzékeny, "vörös") csapokat aktiváljuk, míg az M (közepes hullámhosszra érzékeny, "zöld") csapok kevésbé aktívak, inaktívak. A monokromatikus lila fény esetében az S csapok aktívak, míg az M és L csapok kis aktivitásúak/inaktívak. Valószínűleg az L csap aktivitás, M csap inaktivitás vált ki hasonló érzetet (az L csap aktivitásától többé-kevésbé függetlenül).

Emellett azt is hozzátenném, hogy úgy tűnik, alacsony hullámhosszoknál (400 nm körül) az L és M csapok érzékenysége megegyezik, esetleg az L-é kicsit nagyobb is lehet, ez is segíti a két érzet közötti hasonlóságot. (A spektrálishoz leginkább hasonló ibolya színérzetet szerintem akkor kapunk a keverésből, ha a vörös fény intenzitása kisebb, mint a kéké.)

[link]

(Fig. 12)

[link]

[link]

Emellett persze más mechanizmusok is szerepet játszhatnak. (Pl. a látás érzékeny az egymással ellentétes hatásokra.)

#5

"volt már, meg is lett válaszolva, kapott is majd 10%-ot, mert mindenki jobban tudja..."

Hm.

"itt egyszerűen az történik, hogy egy másodlagos szivárvány részben rálapolódik az elsőre és az első kék vége fedésbe kerül a második pirosával. az eredmény lila."

Valóban, időnként kialakul egy második szivárvány ív is (többszörös visszaverődés miatt a cseppben). pl.:

[link]

Két dolog miatt bajos ezzel magyarázni a lila (ibolya) sáv kialakulását:

1. Ez az eredeti ívtől távolabb alakul ki.

2. Ha egy kicsit is megnézel egy ilyen ívet, láthatod, hogy ebben a színek fordítva vannak (megint csak a többszörös visszaverődés miatt). Azaz a vörös legfeljebb a másik vörössel fedhetne át, ami nehezen eredményez lilát.

"Ha egy kicsit is megnézel egy ilyen ívet, láthatod, hogy ebben a színek fordítva vannak (megint csak a többszörös visszaverődés miatt). Azaz a vörös legfeljebb a másik vörössel fedhetne át, ami nehezen eredményez lilát."

na, akkor fog meg szépen az általad linkelt képet és nagyíts rá a fő szivárványra. látod már már sok összevissza csíkot a lilánál?

van még kérdés?

"látod már már sok összevissza csíkot a lilánál?"

Nem. (A többieket kérdezem: én vagyok vaksi?)

De legalább sikerült megtalálnom mire gondolsz. Valóan lehet ilyen egyes szivárványoknál (de nem mindegyiknél).

[link]

[link]

De akkor nézzük egy egyszerű prizma fénytörését. (Bár abban igazad van, hogy itt küldözgethetek képeket, de a képernyő nyilván nem pont az eredeti színt fogja visszaadni. De nézzük, hátha.)

[link]

[link]

Itt eléggé lila látszik a szélen szerintem. De akkor mindenki szerezzen be egy prizmát, és döntse el maga, mit lát.

"van még kérdés?"

Eddig nem volt, de akkor most ha megengeded:

[link]

Itt leírják egyrészt, mi a különbség a lila meg az ibolya között, vannak is minták (megint csak nem tudom, a képernyő mennyire reálisan adja át).

Másrészt van egy 1708-as színskála. Ez jó közelítéssel Newton kora. Rajta az ibolya (violet is feltüntetve). Idéznék tőled:

"Newton idejében a violet egy sötétkéket jelentett, nem pedig lilát."

A kérdésem a következő volna: szerinted az ábrán a violet kék?