Mi a megoldása ennek a fizikai kísérletnek? Vaslemez izzítás amin tusfolt van, a többit lentébb leírom!

Sajnos nem értek a fizikához, tehát akár tévedhetek is. Azért leírom, mert lehet, hogy elindulási pontot tudok adni.

Az a sejtésem -- ha ez egy iskolai feladat -- hogy a tanár a hőmérsékleti sugárzásra vonatkozó Kirchhoff törvényre gondolt.

Megpróbálok leírni annyit belőle, amennyit biztosnak vélek.

Hétköznapi tapasztalat, hogy az egyes anyagoknak különböző az elnyelőképessége a fényre: valamelyiket sötétnek, valamelyiket világosbak látjuk napfényben.

A tusfoltot azért látjuk feketének, mert a rá eső fény nagyrészét elnyeli. Úgy is mondhatjuk, a tusnak tehát nagy az elnyelőképessége (absorptivity) a fény hullámhossztartományában.

Az ezüstöt fényesen csillogónak látjuk, ha pedig porrá törjük, akkor meg fehérnek. Szinte minden rá eső fényt visszaver. Úgy is mondhatjuk, az ezüstnek kicsi az elnyelőképessége a fény hullámhossztartományában.

Most nézzük egy más jelenséget, olyat, ami éppen az elletéte ennek. Nem az idegen fény iránti elnyelőképesség, hanem épp ellenkezőleg, a saját fény kibocsátási képessége kerül most terítékre.

Izzítsunk fel különböző anyagokat ugyanarra a hőmérsékletre. Nyilván felfénylenek, mint az izzó vas, szóval saját fényük lesz. Saját fényük, tehát nem a nap fényét verik vissza, hanem maguk bocsátják ki.

Vajon megfigyelhető-e valami szabályszerűség a két, lelentétesnek tűnő jelensg között? Melyik anyag fog több sajátfényt kibocsátani izzításkor? A napfényben fényesen-fehéren csillogó ezüst? Vagy pedig éppen a napfényben sötétnek látszó korom?

A meglepő az, hogy éppen a napfényben fényesen-fehéren csillogó ezüst fogja izzításkor a legkevesebb saját fényt kibocsátani, és éppen a sötét, jó fényelnyelő korom fog izzítva erős saját fényt kiadni.

A Kirchhoff törvény mond még mélyet még ezen kívül is, de nem merem részleteiben tolmácsolni, mert nem ismerem ezt a területet.

Ha rákeresel, fontos tudni, hogy Kirchhoffnak még volt hasonló nevű törvénye az elektromosság területén is, szóval könnyű a kettőt keverni. Ezért érdemes még a ,,Kirchoff'' név mellett egyúttal azt a kulcsszót is megadni kereséskor, hogy: ,,hőmérsékleti sugárzás'', ,,emisszivitás''.

*****************

Szóval, a kísérletre visszatérve, az a sejtésem, hogy:

- a napfényben, izzítás nélkül,hidegen --- egy szürke vaslapot látok egy fekete folttal a közepén,

- éjjel viszont, a tűzhely fölött izzítva pedig --- egy sötétbordó vaslapot egy középen élénkpirosan világító folttal.

Nem találtam mihamar bevezető jellegű cikket, addig is ezt találtam:

[link]

[link]