Mikor érkezik be a zöld fény?

"Ez most kinematikai leírás. Ha a vonat eleje rántja be a végét, akkor nem rövidül azonnal ennyire meg a vonat, csak idõvel. "

Ez a rész hülyeség volt. Ha a mozdony rántja be az egész vonatot, akkor nem rövidül a vonat. Fénysebességû berántással, és, fénysebességû vonattal számolva 300Mkm lesz amikor elhalad mellettünk, és nem 0. (Vígasztaljon a tudat, hogy a masiniszta rendszerébõl nézve a vonatja végtelen hosszú lesz. Tehát végtelenbõl véve végtelenszeres hosszkontrakciót, 0 helyett 300Mkm-t kapunk. C = 0.9 esetén már értelmesebb a matek.)

""Ha a vonat eleje és vége a mozdonyvezetõ sajátidejében egyszerre indul, akkor a vonat pontszerû lesz "

Nem érted hogy ilyen nem létezik mert a vonóhorgokon semmilyen erőhatás nem terjedhet el c nél gyorsabban. "

Kérlek legközelebb olvasd el, amit írtam.

Azt írtam, hogy ha a vonat minden kocsijában van egy motor, és olyan értelemben indulnak egyszerre, hogy a vonatvezetõ nem érzékeli azt, hogy lemarad a vége, akkor, a Földön a vonat nagyon laposnak fog tûnni, határesetben palacsintának.

Ha vonóhoroggal csatlakoznak, akkor pedig a Földiek számára hosszúnak, határesetben 300-nak, a masiniszta számára pedig nagyon-nagyon hosszúnak, határesetben végtelennek fog tûnni. v<c esetben közeli számok.

- - - -

Részben független jótanács: felejtsd el azt a típusú érvelést, hogy "nyilván", vagy hogy "józan paraszti ésszel". Nem tudunk vele mit kezdeni.

OFF: *Sóhajt*

Kérdező, te egy elég nehéz eset vagy, már elnézést.

OFF VÉGE.

"Ezért tisztáztuk le már az elején hogy mi van akkor ha két pontszerű test követi egymást a piros és a zöld fény vágod? Jó reggelt! "

Neked is jó reggelt. Én már reggeliztem is. Akkor tisztázzuk.

A vonat tömeggel rendelkező test. A legbanálisabb módon is egy vagy több TÖMEGponttal kell jellemezni. A piros és a zöld fény ezzel ellenben fotonokból áll, amelyek _nem_ rendelkeznek tömeggel. Következésképpen a két gondolatkísérlet nem egyenértékű, és egészen más szabályok vonatkoznak rájuk.

Megjegyzés, félig OFF: Kb. öt percig próbáltam nyelvtanilag elemezni ezt a mondatot, és úgy vettem észre, hogy alany-állítmány-másik alany formában próbáltál valamit leírni. Ez a magyar nyelvtanban nem megengedett. Kérlek fogalmazz sokkal tisztábban, vagy ne csodálkozz, hogy nem értjük meg, mit akarsz. Mert így nem mi vagyunk a hülyék, amiért nem értjük. És hidd el, jobban örülök, ha én vagyok a hülyébb, mert akkor tanulhatok.

"És a számtan is azt hozta ki hogy rövidebb még c nél sem lehet a vonat csak hosszabb "

Elnézést, de itt biztos vagyok, hogy nem én értettem félre valamit, hanem te. A "c", a relativitáselméletben gyakorlatilag akárhol, a fény vákuumbeli sebességét jelenti. Ha valamit ennél hosszabnak v. rövidebbnek tüntetsz fel, akkor hosszúságként kezeled. A hosszúság és a sebesség nem ugyanaz, köztük a "váltószám" az idő, amint azt te is helyesen megláttad, és leírtad: "s=v*t".

"Józan paraszti ész"

Azt hiszem, egy 150 millió kilométer hosszú vonatról szóló gondolatkísérlet már önmagában azt jelenti, hogy túlléptük a józan paraszti ész határát. Ez a relativitáselméletben minden tekintetben igaz, ezért van az, hogy diplomás tudósok és nem a földművesek fogalkoznak vele (akiket ezáltal nem kicsinyíteni akarok; tisztelem őket. Felteszem érthető, mire gondolok).

"Itt megbukott az a kijelentése okoskának hogy a vonat összetöpörödik a földről nézve miközben a föld is összetöpörödik a vonat bármely tetszőleges pontjáról nézve! "

Most lehet megint én vagyok hülye, de hol is van az "itt"? Mert hogyha egy olyan okfejtésben, ahol a "c" hosszúságnak van tekintve, akkor nem. Egyetlen okfejtés sem bukott meg.

"A megrövidülést meg semmilyen más módon nem tudjuk kimérni mint azzal amit leírtam a földön várunk és megmérjük az eltelő időt a két esemény ,mozdony és utsó kocsi elhaladása közt. "

Egyrészt - az előbb azt állítottad, nincs is megrövidülés, szóval mit is akarsz lemérni (itt megint lehet, hogy én nem értettem a dolgot)?

Másrészt - Nem értem, miért ragaszkodsz foggal-körömmel a méréshez. Ki lehet számolni elég könnyen. Nem kell hozzá, csak egy számológép (az az eszköz, amiről netezel, biztosan rendelkezik vele, ha nem, akkor a Gugli) és a a hosszúságkontrakció könnyen fellelhető képlete.

"Ha ez két lámpa fénye akkor is így teszünk ,időt mérünk mivel semmilyen más módszer nem létezik a szakasz "vonat" földi hosszának igazolására ."

Elismétlem: A fényre, mint fotonokra, más szabályok vonatkoznak, mint a tömegpontokra.

"Márpedig a vonat kocsijai a földön készültek azonos mértékegység rendszerben ,tehát az elhaladási időknek rugalmas alakváltozás figyelmen kívül hagyásával sebességtől függetlenül mindig s=v*t értelmében 150Mkm t kell kiadni. "

Hogy jönnek ide a mértékegységek? Úgy vélem, igazán mindegy, hogy kilométerben, CsE-ben, vagy éppen fényévben akarom mérni a vonat hosszát.

"Az elhaladási időknek (...) mindig s=v*t értelmében 150Mkm t kell kiadni. "

Időknek, kilométert? A másik lehetséges értelmezése a mondatodnak, hogy az "időknek (...) figyelmen kívül hagyásával", de ez esetben a "rugalams alakváltozás" szavaknak semmi értelme. What?

14: >>"És a számtan is azt hozta ki hogy rövidebb még c nél sem lehet a vonat csak hosszabb "

Elnézést, de itt biztos vagyok, hogy nem én értettem félre valamit, hanem te. A "c", a relativitáselméletben gyakorlatilag akárhol, a fény vákuumbeli sebességét jelenti. <<

"c nél" == "abban az esetben, amikor c-vel halad"

- - - - - -

.. nekem az jött ki, hogy ha a mozdony rántja be a vonatot, akkor a földi megfigyelõ számára is megnyúlik. Lerajzoltam az x-t grafikont, és, így találtam. Amúgy fogalmam sincs, könnyen elronthattam, soha nem rajzoltam még ilyen grafikont és most nem néztem utána hogy hogyan kell.

dq:

Asszem itt mindketten túl laikusok vagyunk ahhoz, hogy valóban érdemben biztosra menjünk (magamról biztosan tudom, és rólad is feltételezem, az alapján, hogy most néztél utána az x-t grafikonnak). Viszont egyetértek azzal, hogy megnyúlik/megnyúlhat a földi megfigyelő számára, és mivel én lusta vagyok utánananézni, hogy kell az említett grafikont elkészíteni, hiszek neked.

A FÉNYSUGARAS PÉLDÁNAK AZ AZ ESET FELEL MEG TÖKÉLETESEN, AMIKOR A MOZDONY RÁNTJA BE A TÖBBIT. EKKOR, 2XSÜ SZÁMÍTÁSÁNAK MEGFELELÕEN 2X HOSSZÚ LESZ A VONAT.

KITERJEDT TESTEK PONTJAINAK EGYIDEJÛSÉGE CSAK OLYAN ÉRTELEMBEN "NEM ÉRTELMEZHETÕ", HOGY NAGY SEBESSÉGEK ESETÉN NEM LESZ RÁ IGAZ MINDEN, AMIT MEGSZOKTÁL VELE KAPCSOLATBAN.

EZZEL SZEMBEN TELJESEN JÓL LEHET DEFINIÁLNI, MAJD, EZT A DEFINÍCIÓT HASZNÁLNI.

(EZ KVÁZI MINDEN TUDOMÁNYTERÜLETEN ÍGY VAN. DEFINIÁL VALAMIT, MAJD, AZT HASZNÁLJA)

(NEM UNOD MÉG?)

a kérdésben jól tapintottál rá:

"A földről egy db rádiójel impulzussal kapcsoljuk fel őket. "

Amikor a mozdony rántja be a végét, az tök ugyanaz az eset, mintha a Földrõl egy rádiójel hatására indulna minden kocsi, az eleje is, a közepe is, a vége is. Ezt SüSü kiszámolta, ebben nincs relativitás, csak fény van.

Ezzel szemben, ha minden kocsiban van motor, akkor a hátulja indul a Földrõl nézve hamarabb. És beletorlódik a vonat elejébe. Ezért lesz lapos. Ezt jelenti a rövidülés, hogy a hátulja indul hamarabb, és, belemegy a vonat elejébe. (Legalábbis akkor, amikor "indítás" és "megállás" szerepel a modellben. Amikor nincs indulás vagy megállás, akkor nem lehet a rövidülést ilyen szépen levezetni.)