|
Rossz az az ábra, amit nézel. A wikipédián nem érdemes ilyet nézni.
Egyszerűen és összefoglalva:
1.) Körmozgás: Olyan mozgás, amelynek során a test körívdarab mentén mozog. 2.) Egyenletes körmozgás: A test egyenlő időközök alatt egyenlő iveket fut be. Ezért hányadosuk állandó, ez az állandó a kerületi sebesség.
Ez a kerületi sebesség körmozgás esetén érintőírányú.
Mi az érintőirány? A körhöz húzunk egy olyan egyenest, ami érinti a kört. Az egyenesnek és a körnek egyetlen egy közös pontja van. Erre az egyenesre ha nyilat rajzolunk, akkor eredményül megkapzuk az érintőirányt. Ez az irány tehát a kerületi sebesség iránya. A kerületi sebesség nagysága állandó, mert azt mondtuk hogy egyenlő időközök alatt egyenlő iveket fut be a test. De! A kerületi sebesség iránya pillanatról pillanatra változik. Ebből következik, hogy van gyorsulás. Ez a gyorsulás minden pillanatban a kö középpontja felé mutat (sugárirányú). Neve: Centripetális gyorsulás.
Vektorok ismerete nélkül is könnyen belátható, hogy a gyorsulás a kör középpontja felé mutat:
Newton 2. törvénye értelmében gyorsulást csak erő hozhat létre. Tehát sugárirányban erőnek kell fellépnie.
Az erő kimutatása:
Egy kötél végére kössünk pl. kucscsomót, és forgassuk meg. Érezni lehet, az erőt a kötélben, sugárirányban. Tehát sugárirányban gyorsulás van.
Következtetés: a sugárirányú gyorsulás merőleges a sebességre. És ezt akartuk megmutatni....
2. Egyenletesen változó körmozgás: Nemcsak centripetális gyorsulás van, hanem sebesség irányába eső, azaz érintő irányú gyorsulás is. Ebben az esetben az eredő gyorsulás = gyök alatt acp négyzet + aérint négyzet.
Következtetés: Az eredő gyorsulás nem merőleges a sebesség irányára, vele nem 0 és nem 90 fokot zár be.
A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 60%-ban hasznos válaszokat ad.
| 
2010. máj. 9. 16:48