Időközönként miért változtatják meg az élőlények tudományos elnevezését?

Egyrészt azu említett besolrolási nehézségek. Előfordul, hogy egy új fajt két biológus is leír egymástól függetlenül, ilyenkor kiderüléskor az elsőként afott név a nyertes. Hiányos maradványoknál kiderülhet, hogy egy faj részei.

(Elvesztettük például a Brontosaurus (mennydörgő gyík) nevet, mert kiderült, hogy az Apatosaurus néven ismert csoprttal egyezik. Aztán megnéztem most a wikipédiát, és azt írja, hogy mégiscsak él megint a név, mert úgy döntöttek, hogy az Apatosaurusok leszenk a fő csoport, míg egy típusuk tovább csoportosítható egy Brontosaurus alosztályba. :D )

Azonban az általad említett nevek még sokkal inkább a taxológia történetét őrzik.

Megnéztem a süllő Wikipédián listázott szinonim neveit:

Centropomus sandat Lacepède, 1802

Lucioperca linnei Malm, 1877

Lucioperca lucioperca (Linnaeus, 1758)

Lucioperca sandra Cuvier, 1828

Perca lucioperca Linnaeus, 1758

Stizostedion lucioperca (Linnaeus, 1758)

Stizostedion luciperca (Linnaeus, 1758)

Stizostedium lucioperca (Linnaeus, 1758)

Ugye rögtön látszik, hogy Linné (az első igazi taxonómus) adta az első 4et a 18 sz.-ban, aztán Cuvier "a palentológia atyja" is egyet 70 évvel később.

Aztán Lacépède [link] megint egyet és így tovább, fél-egész évszázados ugrásokkal.

Ugye gondoljuk vévig a rendszertan nagy változásait:

Carl von Linné svéd botanikus a 18. sz. elején bevezeti a kétneves (binominális) latin elnevezést és az osztály, rend, nemzetség és faj kategóriákat. Ez masszív előrelépés a korábbi kaotikus nevekhez és kategóriákhoz képest.

De Linné esetében ezel még csak a kényelmet szuolgálják, szó sincs még a faj eredettörténetéről, a besorolásnál a jelen hasonlóság a döntő.

1859-ben megírj Darwin a fajok eredetét. Itt a 19. században válik az evolúciós elmélet elfogadottá.

A DNS fehérjét először 1869-ben izolálják, de kezdetben fel sem merül, hogy ez maga az örökítőanyag, majdnem egy évszázad kutatása kell még hozzá, amíg 1940-es években bekövetkezik a "modern evolúciós szintézis", végleg kiderül, hogy az átörökítést és az evolúciót a DNS mozgatja. Az 1950-60as években fejlesztik ki a kladista besorolást, ami a szerint osztályozza a fajokat, hogy időben mennyire távol a múltban váltak külön egymástól.

1940-60 között fejlesztik ki a radioizotópos kormeghatározást, amely új információk miatt megintcsak

újra kell értelmezni sok faj valós korát.

A legutóbbi időkben pedig a domének és királyságok (a legmagasabb kategóriák) száma (2 és 6 között) és csoportosítása okozott nehézséget.

Úgy látszik töröltem ezt a sort véletlenül:

az elején még írtam, hogy a besorolások az új információk fényében is változnak, ha a faj leszármazása úgy döntenek a tudósok, hogy máshogy történt, mint ahogy hitték, akkor megeshet, hogy egy csoport összes tagját átpakolják egy másik kategóriába, ha szükséges az összes átnevezéssel együtt.

A rendszertani név (a Lynn átlal kezdeményezett és máig használt binomonális=kétneves meghatározás szerint) két részből áll, ebből (a leszármazás alapú besorolás felvétele óta) az első jelöli a nemzetséget, a második a fajt.

Ebből a fenti módon nyilván a nemzetség tud leginkább megváltozni, míg a magasabb szinteken történt besorolási változás sokszor nem is érinti a faj nevét.