Kémiából egyszerü kérdéseim lennének! Ca-nak mennyi a tömegszáma?

periódusos rendszer.

egyedül az vegyértéken kell gondolkodni, de azt elárulom h 2

a periódusos rdsz-ek lap közepén van jelmagyarázat.

ha függvénytáblás (új, színes, vagy szimpla új) az a legjobb.

Milyen periódusos rdsz-ed van?

Megpróbálok segíteni, mert nekem is segítettek itt értelmesen, tehát tartozásom van a köz felé :-)

Venni kell először egy periódusos rendszert, hogy lásd miért az a válasz, ami.

Legyen ez:

[link]

Rá kell kattintani a vegyjelre és a lap alján megjelenik az info, amit normál esetben látnánk a vegyjel alatt.

Ca-ról azt írja, hogy atomtömeg: 40,08.

Ennek kerekített értéke a tömegszám, vagyis ez esetben a tömegszám=40.

Ez azt jelenti, hogy 1 mol Ca-atomnak a tömege 40g.

(mol: ha nem tudod mit jelent leírom, most leegyszerűsítve mondjuk azt, bizonyos mennyiségű, de SOK darab).

Minden vegyjelnél látsz egy atomtömeget jelző számot, az az atomtömeg. Általában két szám van, a nagyobb az atomtömeg. Ezt mindig a periódusosból kell megnézni.

Nézzük meg hol van a Ca a periódusos rendszeren belül! 4. sor, második oszlop. Kémiásabb nyelven ezt úgy mondjuk, hogy 4. periódus, 2. főcsoport. Ez elárulja az elektronok számát. A 4. sor vagy 4. periódus azt jelenti, hogy 4 főhéja van. Az első főhéjon mindig maximum 2 elektron lehet. A másodikon 8, a harmadikon is 8. Ez összesen 8+8+2=18. A 4. főhéjon annyi db elektronja van a Ca-nak, ahányadik oszlopban van. 2. oszlopban van, tehát a 4. főhéjon 2 db van. Vagyis 18+2 db vagyis 20 db elektronja van, az előbb leírtak szerint.

A végső számot onnan is tudhatod, hogy a nyomtatott periódusos rendszerben ez a vegyjel mellett szereplő másik szám, ami az atomtömegnél kevesebb. Ezt a számot nevezzük rendszámnak. A rendszám mindig az atom elektronjainak és protonjainak a számát jelzi. Mivel a Ca-nak ez 20, ezért 20 protonja és 20 elektronja van.

Neutronszámot úgy kapod, hogy a tömegszámból kivonod a rendszámot. Vagyis a nagyobb számból a kevesebbet. Ez esetben 40-20, vagyis a Ca-nak 20 neutronja van.

Vegyületeiben hány vegyértékű?

Az oszlop válaszol, hogy hanyadik oszlopban van.

A Ca a második oszlopban van, tehát 2 vegyértékű.

Persze ez általános iskolában és középiskolában igaz, majd ha egyetemen tanulsz kémiát, akkor erről másképp fogsz gondolkodni, de érettségiig így kell válaszolni.

Elektronkonfiguráció azt jelenti, hogy az egyes pályákon lévő elektronok számát kell megadni.

Az elektronok nem szabadon vannak az atom magja körül, hanem pályákon haladnak. A fentebb már említett főhéjak a fő pályák, de minden olyan fő pályának vannak alhéjai.

Úgy képzeld el, hogy az atom magja a Nap, az elektronok pedig a bolygók (a hozzáértőknek ez nem tetszik, de ne aggódj, először kifejezetten jó, ha így gondolsz rá.

Az atom magjához a legközelebb az első főhéj van. Az első főhéj egy "szerény" elektronpályából áll. Olyan, mintha a Nap körül a közvetlen közelében keringene egy bolygó, de az ATOM esetében ez úgy néz ki, hogy két elektron kering ezen a pályán.

Ezt kémikusan így írjuk fel: 1s2. Az arab 1-es azt jelenti, hogy az első főhéj. Az s a pálya alakjának a megnevezése, a 2-es valójában egy felső index (kitevő), a darabszámra utal.

Tehát 1s2 így kerül értelmezésre:

"első főhéj s pályáján 2 db elektron van".

A 2. főhéjon 8 elektron van.

Ebből 2 az s pályára kerül, a maradék 6 db egy p-vel jelzett pályán van. Ezt így írjuk le:

2s2 2p6

A 3. főhéjon ugyanez a helyzet: 8 elektron, az előbbiekkel megegyező módon: 3s2 3p6

A 4. főhéjon csak 2 db elektron van (erre utal, hogy a vegyjelet a 2. oszlopban találhatjuk). Ezt, hogy a 4. főhéjon 2 db elektron van, így kell leírni: 4s2

Tehát a Ca elektronkonfigurációja (ezt így egybe kell írni):

1s2, 2s2, 2p6, 3s2, 3p6, 4s2

Ha az s és p betűk után álló számokat összeadod, összegük=20.

Ezt azt mondja el, hogyan helyezkedik el az atommag körül a 20 db elektron.

A s egy gömb alakú pálya, a p egy 8-as alakú pálya. Vannak más pályák is, azokat más betűvel jelölik.

A fenti sort amit a Ca-ra írtunk le, tudjuk alkalmazni például a szén elektronkonfigurációjának meghatározására is. A szén rendszáma:6. Tehát 6 elektronja van. A fenti sort úgy írjuk ilyenkor le, hogy a betűk után álló számok összege 6 legyen, vagyis: 1s2, 2s2, 2p2.

Bármelyik atomra meg lehet csinálni, középiskolában általában csak a Ca-ig kell tudni, a Ca utáni atomokra nem.

Kiegészítés: ezek természetesen iskolai körülmények között igazak (vagyis az atom alapállapotára). Ahogy egyre többet tanulsz esetleg kémiát vagy fizikát, ezeket majd módosítani fogjátok, de az már érettségi után.

Remélem segítettem :-)

Bocsánat, azt hittem a feladatból, hogy 7.-es vagy 9.es otthoni dolgozat :-)

Az atomszerkezet nem egyedül a kémia, hanem a fizika tárgya is, így valamennyire érthető, ha benne van a tananyagban.

Általában egyetemen (persze céltól függ) már hangsúlyt kap az, hogy a periódusos rendszerből kiolvasható dolgok egy része egy ideális esetre, az alapállapotra vonatkoznak, amikor "nyugalom" van. Meg egy sor dologgal kibővítik amiket írtam és kis túlzással az derül ki, hogy semmi sem úgy van, ahogy a középiskolában tanították. Bár nekem a gimis kémiatanárom mondta, hogy tanuljak meg mindent, majd egyetemen megtudom, hogy egy szó sem igaz belőle :-)