Lehetséges hogy egy csillag forgástengelye nem a középponton legyen?

1. Igen, lehetséges (legalábbis elvben), ha a csillag nem homogén szerkezetű. De akkora tömegnél, amely hagyományos értelemben vett csillagként képes fúziót indítani, már elképzelhetetlen ilyen mértékű inhomogenitás. (A kisebb sűrűségű anyagrész a saját súlya alatt összeroppanna, és a csillag felvenné a majdnem szabályos gömb alakot, azaz a sűrűség különbség kiegyenlítődne.

Kisebb-nagyobb mértékben minden csillag (és minden égitest) eltér a szabályos gömb alaktól és a tökéletes homogén szerkezettől, emiatt mindegyiknek a forgástengelye kis mértékben eltér a középtengelytől. De minél nagyobb az égitest, annál kisebb mértékben tud eltérni, mert a gravitáció annál erősebben kiegyenlíti az eltéréseket.

2. A csillag és a kísérői (akár több bolygó esetén is) mindig a közös tömegközéppont körül keringenek. Ha a közös keringési pont a csillag belsejében van (ez az általános eset, ami leggyakrabban előfordul), akkor a csillag a kísérők hatására keringés közben precesszál (azaz ide-oda mozgást végez, mintha nem a középpontja körül forogna. Ebből a precessziós mozgásból szokták a csillagászok számítani a csillaghoz közeli bolygók, holdak jelenlétét, tömegét, és pályaívét.

Pedro

@Mojjo

Azt hiszem, ezt írtam én is... :-)

Pedro

@4: nagyjából. Csak én kiemeltem, hogy a tökéletes gömb forma pont nem számít a kérdés szempontjából, mert te arrafelé tendáltál.

Egyébként a homogenitás sem számít. Természetesen egy csillag nagyon nagyon távol áll a tökéletes homogenitástól. A tökéletlentől is. :D A lényeg az, hogy tengelyszimmetrikusan legyen elrendeződve az anyag.

Hmm, ha egy csillagra a körülötte keringő bolygók ilyen mértékű gravitációs hatással vannak, hogy jelentős eltérés van a forgás- és keringési tengelye közt (a mási keset, az excentrikus tömegeloszlású csillag sem lehetetlen ,de valószínűtlen, szerintem ilyen igazán csak ikercsilagok összeolvadása után egy ideig létezhet), akkor az szerintem a csillag fényerő-változásában sokkal nehezebben kimutatható, mint a spektrumváltozásában (vörös- vagy ibolya eltolódás).

Persze biztosan van némi fényerő-változás, hiszen a megfigyelési távolság és látószög befolyásolja a fényerőt, de minél messzebbről figyeled, ez a különbség annál kisebb.

A periodikus spektrumeltolódást meg a megfigyelési távolság nem befolyásolja (a komplett színkép messzebbről lehet vörösebb, de a saját spektrumváltozásai attól még látszanak).

Wadmalac jól írja, csillagok összeolvadásánál lehet ilyesmi ideiglenesen. Vagy akkor, ha valami erős gravitációs hatás torzítja a csillagot. Pl egy hozzá közel keringő fehér törpe. De az sem úgy fog kinézni, ahogy az elgondolásodban szerepel, hanem így:

[link]