Miért gazdaságtalanabb az egyenáramot messzire szállítani, mint a váltakozó áramot? Nem lehet nagy feszültségre feltranszformálni?

Nem, csak ha váltakozó feszültségéé alakítod.

Ti. a transzformátor csak váltakozó feszültséggel működik.

Miből gondold hogy az adott feszültségű egyenáram szállítása nagyobb veszteséggel jár mint az azonos feszültségű váltakozó áram szállítása? Annak idején Edison éppen azért támogatta az egyenfeszültséget a Tesla féle váltakozó feszültséggel szemben, mert kevesebb volt a hálózati veszteség. A gyakorlati probléma ott volt Edison elképzelésében hogy az egyenfeszültség potenciálját (feszültségét) nem bírták átalakítani (megemelni) a nagy távolságú szállításhoz. A Tesla féle háromfázisú váltakozó feszültségű rendszer azzal vált életképessé, hogy egy egyszerű jó hatásfokú, mozgó alkatrészek nélküli villamos géppel, a transzformátorral tetszőlegesen alakítgathatjuk a feszültséget. Nem nehéz belátni, hogy ha ezerszeresére transzformálunk fel egy feszültséget, akkor ezredrészére fog csökkenni az áramerősség, és az ellenállás, ezáltal ugyan azt az energiát azonos veszteség mellett sokkal nagyobb távolságra lehet szállítani. A bökkenő az, hogy a váltakozó feszültség a vezetékben egy folyamatosan váltakozó mágneses teret is indukál. Ez mindenképp egy kivédhetetlen veszteséget okoz a rendszerben. Nagyon amatőr módon úgy képzelhető el ez, hogy másodpercenként 50-szer ide-oda kell rángatni az elektronokat, és ez az elektronok tömege miatt veszteséggel jár. Az egyenfeszültségnél nem lüktet a mágneses mező, így annak váltakozása nem emészt fel plusz energiát. A rossz hír az, hogy az egyenfeszültséget továbbra sem tudjuk egyszerűen átalakítani, ezért nagyfeszültségű egyenáramú vezetékeket csak a legutóbbi időkben építettek, és csakis kizárólag több száz km, vagy interkontinentális hosszban nagy teljesítményű energiabusz-ként. A közeljövőben ilyen projekt lesz pl a Szaharában épülő Gwatt naperőmű energiájának Európába történő szállítása. A szállítás vesztesége még úgy is sokkal kedvezőbb lesz a váltakozó feszültségnél, hogy a vezeték két végén megawattokat elfűtenek az erőmű méretű DC/DC- DC/AC félvezető alapú átalakítók.

#4, van itt némi félreértés. A veszteség Ohm-törvényes kifejezésében a feszültség nem a rendszer feszültsége, hanem a távvezeték eleje és vége közti feszültségkülönbség.

De hát ki mondta, hogy nem lehet? Millió nagy egyenfeszültségű távvezeték van már. Amellett már 1983-ban (!) volt egyenfeszültségű összeköttetés a szocializmus és a Nyugat villamosenergia rendszere között. Igaz, hogy az még 200 kV alatti volt, de már akkor tudtak ipari felhasználásra át (meg vissza) alakítani.