Ki kell jelölni a tudás határait hogy helyet biztosítsunk a hit számára?

A kérdés és a hozzá írt kommentár egymás ellentéte.

A kérdésre a válasz: Lehet ilyen öntelt elképzeléssel kacérkodni, de nem fog sikerülni. A tudomány határai nem kijelölhetők. És ebben a közegben semmi keresnivalója a hitnek, ahogy ez fordítva is igaz.

Ugyanakkor látatlanban állítható, ha a vélt szerző valóban említésre méltó koponya, akkor ilyesmit biztosan nem mondott.

Az viszont lehetséges, hogy az idézet pontatlan, annyira, hogy egészen mást jelent, mint eredetileg jelentett. Ami arra utal, hogy az idéző nem értette meg az idézetet.

A kérdésnek semmi esetre sem lényege, hogy vannak kérdések, amik a tudomány eszközeivel nem vizsgálhatók. A zárójelben írottak is a tudomány illetékessége, és veszi is a bátorságot, hogy válaszoljon rá. Legfeljebb sokan nem értik meg.

Ugyanakkor az utolsó bekezdés teljességgel helytálló és a valóságnak megfelelő. Ezt röviden úgy mondjuk, az emberiség tudása minden konkrét pillanatban véges, de az emberiség megismerési képessége végtelen. Aki ezt a jelentés képes felfogni, nagyot lépett e problémakör kezeléséhez.

"Ugyanakkor látatlanban állítható, ha a vélt szerző valóban említésre méltó koponya, akkor ilyesmit biztosan nem mondott. "

Friedrich Nietzsche

és tényleg ezt mondta.

Minek.... értelmetlen. A hit mondhatja hogy a föld lapos, a tudomány meg mást mond csak épp ezt bizonyítani is tudja de a hit nem.

Innetől fogva felesleges határokat adni a hit számára.

Magát teszi nevetségessé a hit sok esetben.

Mindkét terület végtelen, miért kellene határokat felhúzni?

Ráadásul ha egy határt meghúzunk, az a későbbiekben bármelyik területnek fájó pont lehet, ha fejlődését az a határ akadályozza.

"Mindkét terület végtelen, miért kellene határokat felhúzni? "

egyik se végtelen. Az egyik pláne nem végtelen.

A tudománynak van illetékességi területe (pl. az élet célja és hasonlók) - a hit pedig határtalan.

És mindenbe beleszól.