Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Hitler által kitalált szelekci...

Hitler által kitalált szelekciónak lett volna előnye?

Figyelt kérdés

Ugye az árja elméletet nem kell bemutatnom. A magasak, szépek, okosak, tehát a jó génekkel rendelkező emberek szaporodtak volna egymással. Ennek eredménye az lett volna, hogy az emberek szebbek, okosabbak, magasabbak, tehát az árják aránya nagyobb nőtt volna. Ennek eredményeképpen az emberek egyre jobban hasonlítottak volna egymásra.


Viszont olvastam egy cikket, hogy a genetikai sokféleség sokkal előnyösebb, mint a genetikai stabilitás, tehát a szépség. A változatos génekkel rendelkező férfiakról készült képeket a nők vonzóbbnak látták, mint a "szép fiúkat", szóval szexuális vonzalom alapján döntenek a hölgyek, nem pedig kizárólag kinézet tekintetében. Mindezen túl az előbbiek immunrendszere is ellenállóbb.


Ez a kérdés nem azt a célt szolgálja, hogy a rondaságomat kompenzáljam, átlagos kinézetű vagyok. Csupán tudományos szempontból érdekel, hogy Hitler ezen felvetése is bukásra ítél?


2018. márc. 3. 14:33
 1/4 anonim ***** válasza:
Egy múlt századi ideológia nem fog bukásra ítélni.
2018. márc. 3. 14:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/4 anonim ***** válasza:
45%
Na, már meg is válaszoltad a saját kérdésed. A sokszínűség az előnyös. Hitlert meg hagyjuk már, az egy pszichopata fsz volt, mit ahogy azok is, akik hittek az agymenéseiben.
2018. márc. 3. 14:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/4 anonim ***** válasza:
84%

Alapból az a fogalom, hogy "jó gén" nem igazán helyes. Az, hogy egy gén pozitív/negatív, vagy semleges hatással bír az mindig az adott környezettől függ, tehát relatív. Például a jegesmedve fehér bundája előnyös a sarkvidéken, de előnytelen a mérsékelt övön, pedig ugyanaz a gén (vagy több gén, ezt sajnos nem tudom) kódolja a szőrzet színének kialakulását. És egyébként az sem igaz, hogy a természetes szelekció minden negatív tulajdonságot "kigyomlál". Például számos letális allél van "forgalomban". Ezek olyan allélok (allél= egy adott lokuszon öröklődő gén egy bizonyos változata) (lokusz= egy adott gén által elfoglalt DNS-szakasz a kromoszómán), melyek ha megnyilvánulnak az egyed fenotípusán (külső megjelenés stb.) akkor megbetegítik, megrövidítik az életét. Mégis léteznek ilyen egyedek, sőt szaporodnak is. Ennek magyarázata, hogy általában recesszív (hátrányos) allél örökíti őket.

Pl. jelöljük a betegségért felelős allélt r-rel: tehát r allél recesszív (ez örökíti a betegséget), R pedig domináns. Ugyebár a lehetséges genotípusok: Rr (heterozigóta) és RR, rr homozigóták. Két heterozigóta lehetséges utódai tehát: RR, Rr, Rr, rr

Ebből RR (domináns homozigóta) egészséges, Rr (heterozigóták) hordozók, rr (recesszív homozigóták) pedig betegek. Ez csupán az utódok 25%-a!

Ez csak egy példa volt arra, hogy mekkora hülyeség volt a "fajelmélet". Igazi áltudományos maszlag. Sajnos mégis rengeteg emberéletet követelt...

2018. márc. 3. 16:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/4 anonim ***** válasza:
71%

Az előző válaszoló már leírta a lényeget: nem, a fajelmélet úgy ahogy van áltudományos. A Hitler-féle szelekciónak semmilyen előnye nem volt, pont azért mert kinézet alapján válogatták az embereket. Előbb volt meg az elmélet (a német faj felsőbbrendű, és a német faj tiszta formája a szőke, kék szemű, magas ember - egyik állítás sem igaz), ehhez próbáltak meg valami tudományos igazolást készíteni hozzá. A legtöbb áltudomány egyébként így készül.


A konkrét példádat tekintve: egyrészt attól, hogy valaki magas, szép és okos, még nem feltétlenül rendelkezik "jó" génekkel. Sőt már eleve ott hülyeség a dolog, hogy magasság és az okosság csak kis részben genetikailag meghatározottak. Lehet valaki színtiszta árja, extrém intelligens és magas szülőkkel, ha tízéves korától alultáplált, napi 10 órában robotol egy gyárban, és nem kell az agyát használnia, akkor szinte garantáltan alacsony lesz és zömök, nem túl gyors észjárással. A szépség meg teljesen relatív, az, hogy kit lát szépnek az ember elsősorban attól függ, hogy milyen gyerekkori mintákat látott. És igen az is létező jelenség, hogy olyat választ az ember, aki saját magára hasonlít, de nem túlságosan, hiszen így jó eséllyel növeli a saját génverzióinak a túlélési esélyét, de elkerüli a beltenyésztésből eredő problémákat.

2018. márc. 3. 23:56
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!