Ugyebár a méhen belül a magzat végigkíséri a törzsfejlődést. Melyik időszakban lepi el teljes szőrzet a testét, mint a majmom esetében? A koraszülöttek testét esetenként teljesen szőr fedi?

A lanugo a 12. héten kezd növekedni, és a születés környékén tűnik el. Koraszülötteken és császármetszéssel születetteken jobban látható, de róluk is hamarosan lehullik.

[link]

[link]

De jó kérdés!

Sejtésem szerint csak a végső stádiumban nő ki a majommagzat bundája, amikor már biztos hogy nem evolúciózik tovább embermagzattá.

De ne zárd le ezzel a témát. Hadd válaszoljanak még az itteni ... biológusok is.

Ez a kérdés gyakorlatilag minden szempontból problémás.

Először is, hogy az egyedfejlődés egyes szakaszai megfeleltethetőek az evolúciós fejlődés szakaszainak, ez nem azt jelenti hogy a két folyamat egy és ugyanaz. Ezt nem is tudom hogy gondoltad. Van egy sanda gyanúm hogy csak kötekedni akarsz, de azért megpróbálom röviden megválaszolni neked.

A valóságban a törzsfejlődés során minél később vált szét két fejlődési vonal, a mai fajok embrionális fejlődése során is annál később mutatkoznak meg a különbségek. Illetve elég szemléletesen mindenki egy azonos alappal indul a fejlődés során, ez azért elég egyértelmű visszaigazolása a közös eredetnek.

Másrészt egy majomembriónak sincs szőrzete abban a formában, ahogy te gondolod. Miért lenne az embernek?

Azért mielőtt megpróbálsz belekötni valamibe, hasznos lenne ha megpróbálnád megérteni mi is az a valami, mert enékül csak magadat fogod hülyének tettetni. És ezt a legnagyobb jószándékkal mondom!

Harmadrészt az ember testét a pubertás során lepi el teljes szőrzet, ha ennyire kíváncsi vagy.

Egyébként ha evolúciós maradványok érdekelnek az embrióban, látványos például az emberi embriók farokcsökevénye. Bizony, bár semmi szükségünk rá, és egy intelligens tervezőtől irdatlan baki lenne, de a fejlődő magzatnak az anyaméhben pont ugyanúgy elkezd kialakulni a farka, mint bármelyik majomnak. Ezt a szervezet utólag fejleszti vissza. Már normál körülmények között persze. Néha ezen gének körében is akad egy-egy hiba, és... ha tényleg érdekel, írd be google képkeresőbe, hogy "vestigial tail".

De rengeteg ilyen evolúciós maradványt lehet találni az emberi testben. Magzati kopoltyúk, Darwin gumó, pszeudogének, libabőr reflex, stb. Ezek elég egyértelműen korábbi evolúciós stádiumokból maradtak ránk. Vagy az "intelligens" tervezőnk volt irtó részeg, amikor ilyen kókler munkát végzett rajtunk :D

Hogy Czeizel kijelentéséből azt szűrted le, hogy az embriónak először kifejlett szőrös majommá kéne törzsfejlődnie, ez vagy azt jelenti hogy semmit nem értesz a témáho, vagy azt hogy kínosan próbálsz belekötni egy ismert ténybe, mert az nem illik a világképedbe. Vagy mindkettő...

Fanatikus vallásosak, pl kreacionisták sokszor próbálnak így önigazolást szerezni.

Az inaktív génszakaszokat hogy érted, hogy miért vannak bennünk? Nyilván mert inaktiválódva nem sok vizet zavarnak, így semmiféle szelekciós nyomás nem siettette az eltűnésüket. Az evolúciós fejlődés szükségszerű velejárója, hogy egyes génszakaszok idővel feleslegessé válhatnak, majd fennmaradhatnak mint inaktív pszeudogének.

Ha libabőr-reflex tényleg evoluciós maradvány, muszáj megkérdezmem hogy libabőrös lesz-e a majom a jó zenétől. de ezt majd máskor, egy másik kérdésben.

És bár ez itt tényleg nem a vallás kategória, e ha már itt tartunk, honnan tudod hogy az intelligens tervezőnek nincs farokcsontja? ;) :D

"Ha libabőr-reflex tényleg evoluciós maradvány, muszáj megkérdezmem hogy libabőrös lesz-e a majom a jó zenétől"

Hogy a zenétől az lesz-e, azt nem tudom, de a reflex azonos azzal a pilomotoros reflex-szel, amikor veszély esetén felborzolják a szőrüket. Ez elég sok emlősben megvan, csak nálunk már elvesztette az elsődleges funkcióját.

Kedves kérdező!

"Ugyebár a méhen belül a magzat végigkíséri a törzsfejlődést."

Manapság ezt a Haeckel-féle rekapitulációs törvényt (legalábbis ilyen formában) nem fogadják el a kutatók. Az igaz hogy az egyedfejlődés sok esetben mutat hasonlóságot a törzsfejlődéssel is, de az embriók nem a másik csoport kifejlett egyedeire, hanem embrióira fognak hasonlítani. Például az emberi embriónak nem kifejlett kopoltyúi, hanem csak kezdetleges kopoltyúívei alakulnak ki (nagyjából úgy, ahogy a megfelelő korú hal embriónál).

[link]

És bár sok esetben tényleg lehet párhuzamot állítani az egyedfejlődés és a törzsfejlődés között, számos más esetben ez nem nem működik. (Például az emlősök korai egyedfejlődése jelentősen eltér a többi állatétól.)

[link]

A Czeizel idézetben is szerepel, hogy az egyedfejlődés során legfeljebb látszólag megy végig az élőlény a törzsfejlődésen. De ha a korai stádiumra is hat szelekció (például a magzatburkok megjelenése miatt), akkor az is meg fog változni.

"Melyik időszakban lepi el teljes szőrzet a testét, mint a majmom esetében?"

A lanugo szőrzetről már írt az 1. válaszoló, de az előző linkben és itt is tudsz olvasni róla:

[link]

"Szerintem miért van az emberben pl. inaktív hal DNS meg patkány DNS?"

Szerintem az emberben emberi DNS van (már persze ha nem eszel friss halat, meg patkányt). Az más kérdés, hogy a DNS-ünk sok része hasonlít, vagy akár majdnem meg is egyezik a halakéval vagy a patkányokéval. De ez nem jelenti, hogy az emberben nincs szerepe.

Például a farok kifejlődésében vagy ki nem fejlődésében nagyon fontos szerepe van a Wnt-3a génnek. Ha ez egerekben alulműködik, nem fejlődik ki a farok. Ha jól tudom, emberekben is az okozta a farok elvesztését az evolúció során, hogy ennek a génnek csökkent a működése (de erre most nem találtam egyértelmű forrást). De a Wnt-3a gén az ember egyedfejlődésének szabályozásában is fontos, egyáltalán nem vált feleslegessé (és nem is teljesen inaktív).

[link]

[link]

(ebben elég durva képek vannak)

A gén által kódolt WNT3A fehérjéről bővebben:

[link]

Ugyanígy például az embrionális kopoltyúíveknek is megvan a későbbi szerepe (ha jól emlékszem a hallócsontok és az állkapocs egyes részei fejlődnek ezekből).

Corvus Cornix (#4)

"A valóságban a törzsfejlődés során minél később vált szét két fejlődési vonal, a mai fajok embrionális fejlődése során is annál később mutatkoznak meg a különbségek."

Ez sokszor valóban igaz, de mint korábban írtam, lehet rá bőven kivételeket is találni.

@8

"de ha már itt tartunk, honnan tudod hogy az intelligens tervezőnek nincs farokcsontja? ;)"

Megkérdeztem, mondta, hogy nincs. :D

De ha már itt tartunk, ha tegyük fel, létezne, és volna farokcsontja, miért kéne belepakolnia a tervezett élőlénybe (és ráadásul pont csak az emberbe)?