Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Csillagos eget nézve csak...

Csillagos eget nézve csak jelent láthatunk, vagy múltat is?

Figyelt kérdés
tehát csak olyan csillagot láthatunk ragyogni ami még megvan, vagy van olyan is közte ami olyan messze és "rég" volt hogy már kihunyt, csak most ért ide a fénye?
2018. júl. 24. 22:25
 1/5 anonim ***** válasza:

Ez abszolút távolságfüggő.


Sok csillag amit látsz távcsővel egy távoli galaxis amúgy.


Meg kell nézni az adott csillag távolságát és meg lehet becsülni, hogy mi történim vele a jelenben.

2018. júl. 24. 22:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 anonim ***** válasza:
100%

Mondok jobbat;

Tudjuk, hogy a Napról érkező fény ~8 perc alatt ér a Földre, ami azt jelenti, hogy valójában, amikor a Napra nézel, annak a ~8 perccel előtti pozícióját látod (itt most eltekintünk a különböző légrétegeken végbemenő fénytörésektől), vagyis ott már biztosan nincs, ahol látod :D. Ugyanez igaz a többi objektumra is az űrben, tehát ha ránézel egy akármilyen csillagra, akkor annak az akkori állapotát látod, amikor a szemedbe érkező fotonok elindultak róla, az út megtételéhez szükséges idő alatt (ami lehetett akár több ezer/millió/milliárd földi év is) bármi történhetett vele.

2018. júl. 24. 22:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/5 anonim ***** válasza:
100%
Raviden valaszolva , igen lathatunk mara mar megszunt egitesteket.
2018. júl. 24. 23:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/5 anonim ***** válasza:

Igen, láthatunk.

Ez azért is érdekes amúgy, mert fénysebességgel közlekedve az idődilatációból adódóan 0 egységnyi idő telik el akármekkora távolság megtétele alatt. Így a foton viszonylatában amikor az elhagyja a fényforrást (csillagot), rögtön, instant eléri a célját (Földet). Ezzel szemben viszont, a mi saját viszonylatunkban eltelik bizonyos idő, míg ideér a fény. Tehát paradox módon a foton szemszögéből még létezik a csillag, amikor ideér a Földre, a mi szemszögünkből viszont már nem. Ez a szimultaneitás relativitása.

2018. júl. 24. 23:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/5 dellfil ***** válasza:
100%

A fény véges sebességgel terjed. Ezért bármit nézel, mindig a múltat látod. Ez a "hétköznapi" életben oly "közelmúlt", hogy nem észlelhető, jelentősége elhanyagolható. Általában. Hiszen, mondjuk egy dolognak ami száz méterre van tőled, a 300 nanoszekundumos múltját látod. (A másodperc 300 milliárdod része telik el míg elér hozzád a látvány "most"-ja.) Ez az emberi érzékelő képességet bőven túllépi, tehát könnyedén benne van a mi "most"-unkban.

A Hold közepes távolsága úgy 380000 km ezért kb. 1,3 fénymásodpercnyire van. Tehát bármikor felnézel a Holdra, az 1,3 másodperces múltját látod. A Nap 150 millió kilométeres távolsága már 8,3 perc késést okoz. (Ha "most" kikapcsolna a fénye, csak 8,3 perc múlva lenne sötét a Földön.)

Mivel a csillagok sokkal-sokkal messzebb vannak mint a Nap ezért azoknál jóval nagyobb a késés. (Persze a Nap is csillag, csak a többihez képest NAGYON közel van.)

A legközelebbi csillag a Proxima Centauri, a Földtől 4,24 fényév távolságra helyezkedik el. Igen, a bő négy éves múltját látod.

"tehát csak olyan csillagot láthatunk ragyogni ami még megvan, vagy van olyan is közte ami olyan messze és "rég" volt hogy már kihunyt, csak most ért ide a fénye?"

Ha a távcső nélkül, szabad szemmel látható csillagokra gondolsz, akkor egy nagyon valószínű nem a válasz.

Miért? Azért mert a csillagok élettartama - általában(!) - milliárd éves nagyságrendű, viszont a szabad szemmel látható legtávolabbi csillagok nincsenek távolabb pár ezer fényévnél. Milliárd - pár ezer.

A csillagok "életkorát" - bizonyos jelekből - elég jól ki lehet következtetni. Az is tudott, hogy a különböző csillagok meddig "élnek", azaz meddig prosperálnak csillagként. Kialakulás - fősorozat (ezt a tulajdonképpeni csillag!) - vörös óriás - csillaghalál (fehér törpe, neutron"csillag", fekete lyuk) Persze a várható életkor elég nagy különbségű lehet. A kezdeti anyagmennyiség (amiből a csillag összeállt) döntő jelentőségű, mind az élettartam, mind pedig a végkifejlet szempontjából. Minél nagyobb tömegű egy csillag annál rövidebb ideig "él", és annál viharosabb a vége.

Amúgy lehet olyan csillag - pl. a Betelgeuze (vörös óriás) - amely jelenleg már egészen más képet mutat ott, mint amit itt most látunk róla. Kb. 500-800 fényévnyire van, és ha mondjuk az idén szupernóvaként lájuk fellángolni, az azt jelenti, hogy az tizenegyedik és a tizennegyedik század között valamikor felrobbant. (Sajnos a pontos távolsága nem ismert, de az biztos, hogy messzebb van 500 de közelebb mint 800 fényév.)

[link]



dellfil

2018. júl. 25. 00:40
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!