A Skandináviában élő sötétbőrűek előbb-utóbb ki fognak-e világosodni? Pigmenteket veszíteni?

Ez a jövőben alakuló körülményektől függ.

1. Egy fejlett egészségüggyel rendelkező jóléti társadalomban nem jár szelekciós előnnyel sem és hátránnyal sem egy ilyen allél-kombináció. Ennél sokkal súlyosabban hátrányos génekre sincs érdemi szelekció, mert a társadalom kompenzálja, hiszen nincs verseny az utódok egyforma eséllyel válnak nemzőképessé.

2. Ameddig a sötét bőrűek kisebbségben vannak, esetleg kismértékű szexuális szelekciós előnyt jelenthet a nagyobb érdeklődés miatt, de ez nem feltétlenül jelent nagyobb utódszámot, így mégsem várható evolúciós hatás.

3. Ha a társadalom összeomlana és újból ősközösségi szinten vegetálnánk, akkor az a kérdés, hogy mi a helyzet az ózonlyukkal. Ha az károsodott akkor a sötét bőr Skandináviában is szelekciós előnnyé válhat a korai bőrrák miatti elhalálozások következtében, ami a fehér bőrűeket jobban sújtaná.

4. Ha a társadalom összeomlana, de ózonlyuk nem lenne, akkor újból a világosabb bőr lenne előnyösebb, a D- vitamin termelődés miatt.

Ez annak idején kb. 70000 év volt.

Ma ennél jóval lassabb lenne, mivel nincs akkora szelekciós nyomás. Arról van szó ugye, hogy nem ettek elég húst, ezért MINDENKÉPPEN szükség volt a napfényre.

Ma, ha kevés a D vitamin, akkor pótolod, ennyi.

Ha létezne a skandináv országokban tízezer éveken át fehérekkel nem keveredő sötétbőrű populáció, akkor igen lassan vagy egyáltalán nem történne meg.

De nem létezik. Így a génkeveredés úgyis sokkal gyorsabban elintézi a dolgot.