Mi ehhez a cikkhez tartozó tudományos publikáció? És hogyan lehet az, hogy valaki úgy ír róla cikket, hogy nem is hivatkozza?

Rossz link. Na most:

research-information.bristol.ac.uk/en/publications/isolated-optical-vortex-knots(4b8d9e24-bf99-4445-a0b5-117ed0d73c49).html

"És hogyan lehet az, hogy valaki úgy ír róla cikket, hogy nem is hivatkozza?"

A mai népbutító, áltudományos világban ez már egyáltalán nem meglepő.

Sőt a gondolatot továbbfolytatva: Ma már olyanok akarnak írni szakmai cikket, akiknek az alapvető természettudományos ismereteik is erősen hiányos.

Az indexre ez külön vall...

Sajnos a hétköznapi, talán mondhatom, hogy bulvármédia simán továbbítja a külföldi cikkeket lefordítva. Néha rosszul fordítva, néha simán félreértelmezve, néha a magyar cikkíró hibás következtetéseit beleszőve.

És nem csak hogy nem tudományos képzettségű cikkírók teszik ezt, hanem még tudományos lektorálás sem történik.

De nem is ez a cél.

Meg kell csak nézni, a tudomány rovatban is jónéhányszor a cikkcím közelében sem jár a cikk tartalmának, mert clickbaitre van szabva.

Ezek a cikkek arra jók, hogy az érdeklődést felkeltsék és az ember utánamenjen a hitelesebb forrásoknak, sajnos semmi másra.

A forrásmegadást azért nem hagyják ki. Csak mostanában már nem kiírják, hanem a szövegbe ágyazzák kattintható linkkel.

Itt is ez történt.

Itt a forrás, amit az Index linkelt.

[link]

Az első bekezdésben a "magyarázta" szóra kattintva elérhető:

[link]

Több dolog keveredik itt. Abba most nem megyek bele, a hazai média milyen silány, a hírközlés milyen alapelemeit hagyja figyelmen kívül - gyakran szándékosan, megtévesztés céljából.

Azonban a (nem tudományos) média hétköznapi emberekhez szól. Célja a figyelemfelkeltés. Ez gyakran nem is olyan egyszerű, ugyanis minél hétköznapibban akarunk megfogalmazni egy bonyolult jelenséget ,annál több mindent "egyszerűsítünk ki" belőlük, a végén már kérdés, mi legyen a cél: valamennyire megértetni olyasmit, ami már nem is az, vagy inkább legyünk hitelesek és érthetetlenek.

A figyelem felkeltése azt jelenti, beszélünk valamiről, ami nem része a hétköznapoknak, ekkor nem cél a forrás megjelölése. Igényesebb helyeken megteszik (például itt is), de mint látható, már az is probléma, észreveszi-e az olvasó. Egy cikk akkor jó, ha kiderül belőle, kinek szól, és azon a szinten átadta a legtöbb ismeretet. Azonban olyan nincs, hogy valami mindenkihez egyforma igényességgel szóljon, ezért elemi dolog a célközönség kijelölése. Ami egyáltalán nem könnyű például nálunk egy ilyen elbutult világban.

Néha én is leakadok egy-két origós vagy indexes tudományos (tegyem idézőjelbe?) cikken, elírások, félrefordítások, félreértett eredeti tartalom miatt, de legalább felhívja a figyelmet egy érdekes témára, aminek utána lehet menni.

És legalább nem merülnek bele a bulvárosodásnak abba a bugyrába, ahol a tudomány címszó alatt ezós katyvaszt találsz csak.

Esetlegesen pontatlanok, de nem népbutító szenzációhajhász céllal.

Valahol ott billegnek a cikkeik azon a határon, ahol az átlagember figyelmét még tudják a tudomány felé terelni, de nem mennek olyan mélységbe, amit ugyanez az átlagember elsőre túl töménynek, unalmasnak találna.

Nevezzük aperitifnek a tudományhoz.

Én nem nevezném ezt a tevékenységet haszontalannak.

"Itt a forrás, amit az Index linkelt."

Én meg belinkeltem azt ami alapján a livescience a cikket írta - igaz másolni kell a megnyitáshoz.

Azért az indexes linket húztam, hogy látsszon, igenis betette a forrást a cikkíró.

Persze szokás szerint föld alá pirosozták a kommentemet okosan.