Nem értem a kambium működését a növényekben. Segitene valaki?
Szóval a kambium a növények szárában, egyéb tengelyszerveiben elhelyezkedő, a külső felülettel párhuzamos sejtréteg.
Tehát a növény oldal irányú növekedését, vastagodást idéz elő.
Kifelé háncs elemet (szerves anyag szállító elemek), befelé farészt (vizet, ásványi anyagokat szállító részt) "termel".
itt jön a kérdésem.
Mivel két irányba osztódik, ezért (az én logikám szerint), egy idő után már nem tudnának a kambiumból létrejövő utódsejtek hova elférni.
Tehát befelé nyilván tud még haladni, és ott differenciálódni farésszé a kambium utódsejtek egy része, de kifelé az előző sejtek akadályozzák a vastagodást.
Szét kellene feszítenie belülről a kambiumnak a már differenciálódott rastacsöveket, meg a harmadlagos kérget is, nem?
Nyilván nem ez történik, mert látjuk hogy a fás szárú növények vígan növekednek.
De akkor nem értem, mit gondolok rosszul? Hogy lehetséges ez?
válasza: válasza:Vagy masik elmeletem:
Ahogy osztodnak es vigan fejlodik a noveny, ugy a kerge is egyre vastagabb! Hiszen az ujonnan fejlodott friss kergek bepulnek a regi oreg kergek ala
válasza:Harmadik elmeletem:
Lehet hogy a kambium utodsejtek reszenek csak 1/4-e valik faressze. Azaz 4 sejtbol 3 megy a noveny belso reszebe es csak 1-bol lesz kereg. Persz ez az 1/4 arany csak hasrautesre mondtam/.
válasza: válasza:Egyelőre úgy tűnik hogy a kambium folyamatosan gyártja a xilémet befelé, nagyobb ütemben mint a floémet kifelé, és a kifelé gyártott floém mintha idővel a xilém részévé válna.
Jól értem?
Bocsánat, ez a szöveg sűrű mint a beton, és nem értem meg egyszerűen. Plusz valahol mindig elveszek, például miért másodlagos floém vagy xilém keletkezik a kambiumból?
Azt hittem hogy egy szövet csak akkor másodlagos ha dedifferenciálódik, aztán újra a dedifferenciálódás előtti szövetté alakul.
Illetve valaki felvilágositana, hogy hogyan is képzeljem el a fa szárában ezeket a rostacsöveket (floém)?
tehát, ezek elvileg még élő sejtek, de a sejtfaluk eléggé nagy szilárdságot kölcsönöz nekik, és ott van a nagy mértékú tengellyel párhuzamos megnyúltságuk. Ebből én arra következtetnék hogy a "helyükről" nem lehet, vagy maximum nagyon minimálisan lehet őket eltolni.
Tehát kb szakadnia, törnie kéne a fának, ha a háncs alatti kambium sejtsorról lefűződő új sejtek kifelé akarnák nyomni őket.
Egyelőre ezeket találtam.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!