Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Ez lehetséges már? Mi történne?

Ez lehetséges már? Mi történne?

Figyelt kérdés

Ugye most zenga tudományos sajtó, hogy Kínában mi történt, szerkesztik az embereket.

Az oké, hogy képes volt kivágni a HIV vírus bla bla bla, de mit lehetne még jelen állás szerint?

2300 IQ?

Esetleg 6000 megapixeles szem?


Vagy mire vonatkozik és milyen veszélyekkel fenyeget?

Mentális tulajdonságokat képesek vagyunk e?

Legyen gonosz vagy jóságos?


2018. nov. 30. 15:25
 1/6 anonim ***** válasza:

"zenga tudományos sajtó"

Egy linket dobnál erről?

2018. nov. 30. 15:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 A kérdező kommentje:
2018. nov. 30. 15:59
 3/6 anonim ***** válasza:
Ha megismerjük az egyes tulajdonságokért, képességekért felelős géneket, azok működését, szerkezetét, kölcsönhatásait, akkor igen, genetikai szinten ezek befolyásolhatóak. Viszont ha nem térképezzük fel teljesen, nem tudjuk megjósolni ennek bizonyos következményeit hosszútávon, milyen további változásokat indukál, akkor ez veszélyes lehet.
2018. nov. 30. 18:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 anonim ***** válasza:

2300 IQ?


Esetleg 6000 megapixeles szem?


Nem várható.


Mentális tulajdonságokat képesek vagyunk e?


Nem, legalábbis még nem. Avagy ki akarna okosabbnak lenni, ha érte azt az árat fizeti, hogy sokkal esendőbb lesz a rákkal szemben?


Legyen gonosz vagy jóságos?


Nem, erre nevelni kell.

2018. nov. 30. 20:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/6 anonim ***** válasza:

Túlzás hogy a tudományos sajtó zajongana. A bulvár zajong, és gerjeszti a hatásvadász cikkek egéász sorával a témában kevésbé jártas olvasókat.

És ebben igen sikeresek ezek az oldalak. A cél nem az olvasóközönség ismereteinek bővitése a témában, hogy aztán saját ismereteik által tudják eldönteni a hír milyenségét. A cél az, hogy minél többen botránkozzanak meg, minél többen féljenek, minél több ingerület szabaduljon el a témában.


A GMO már eleve egy olyan téma amit a bulvár tönkretett, mondhatni teljesen összemosta az áltudományokat és a kamu híreket a valódi hírekkel.


Kezdjük azzal hogy a nagy közönség nincsen tisztában azzal, hogy mik azok a tulajdonságok amik genetikától függnek kizárólagosan, és mik azok amik környezeti hatásoktól és genetikai háttértől függnek egymást befolyásolva.


az hogy valaki cisztás fibrózisban szenved-e, az teljes mértékben csak genetikai hátterű. Sok ilyen betegség van, ami néhány jól körülhatárolható genetikai mutációtól függ. Ilyen többek közt a sarlósejtes vérszegénység, a Huntington kór, vagy az albinizmus.


Ezekkel szemben vannak tulajdonságok amik a környezet és a genetikai háttér együttes eredményei.

A daganatok kialakulásának kockázata, a cukorbetegség bizonyos fajtái, az Alzheimer kórra való hajlam.


De jó tulajdonságokat is fel lehet sorolni, az intelligencia, az izomzat, az egészséges psziché is részben környezeti hatásokból, részben az adott egyén genetikájából tevődik össze.


Az intelligencia tehát nem előre programozható, és onnantól kezdve hátra lehet dőlni. Lehet valakinek genetikailag abilitása arra hogy rendkivül intelligens legyen, ha nem úgy nevelik, nem érik olyan hatások amiknek köszönhetően meg tudna mutatkozni a kódolt képessége, akkor nem fog magas intelligenciával rendelkezni. Persze lehet tervezni embereket, akiknek eleve magasabb a hajlamuk a magas intellektusra, de ez egyelőre feltáratlan terület. Néhány hónapja olvastam hogy találtak ismét géneket, melyek erősen összefüggésben állnak az intelligenciával. De ez tipikusan egy olyan tulajdonság, ami rengeteg, több tucat, ha nem több száz gén végeredménye.


A látásra felhozott kérdésed. Fogalmam nincs mit akarsz mondani azzal hogy 6000 pixeles szem. A fényképezőgép pixelekből állitja őssze a képet, olyan mint egy rovarszem. Az emberi szem máshogy érzékeli a fényt, és más a képalkotási mechanizmusa.


De gondolom arra akarsz rákérdezni hogy lehetséges-e nagyságrendekkel jobb látás. Vagy még általánosabban, lehetne e fokozni az emberi érzékszervek hatékonyságát.


Lehetne, de ehhez előbb fel kell tárni mindegyiknek a genetikai hátterét, hol, hány gén kódolja, ezek melyik embbrionális szakaszban aktivak, esetleg egész életünkben aktivak-e, mitől függ a génexpresszivitásuk.

Ezekre a kérdésekre kell tudni válaszolni mielőtt neki akarunk állni szuperembert gyártani, mert különben olyan mintha tervrajz nélkül csákánnyal állnánk neki szobrot faragni.


És amig egy patkány kisérletnél még belefér az hogy teljesen ismeretlen kimenetellel kisérletezzünk, addig egy emberi lénynél ez nem elfogadható.


És nincs ilyen hogy "gonoszságért felelős gén" meg "jóságért felelős gén".

Ez neveltetéstől függ.

2018. nov. 30. 23:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/6 anonim ***** válasza:

A cikkből: egy kínai tudós.. az sem biztos, hogy a hír igaz... saját egyeteme is elhatárolódott... semmiféle tudományos publikáció nem született... a génszerkesztés korántsem sikerült olyan jól, mint ahogy azt He előadta...

Ennyit arról, hogy "zenga".

2018. dec. 2. 19:26
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!