A zigóta a moháknál és a harasztoknál meiózissal vagy mitózissal osztódik?

A zigóta ivarsejtekből képződik minden ivarosan szaporodó élőlény esetén, tehát a moháknál és a harasztoknál is.

A mohák és harasztok esetén megkülönböztetjük az ivartalanul szaporodó sporofiton nemzedéket (a mohák esetén ez a kis barna szőröcske, ami kilóg a zöld moha növénykéből, a harasztok esetén ez a nagy, látványos föld feletti növény), és gametofitont, azaz ivarosan szaporodó nemzedéket (a moha esetében ez maga a zöld mohapárna, a harasztoknál ez az úgynevezett előtelep, prothallium).

A két nemzedéknek eltő a testét alkotó sejtek kromoszóma készlete.

Ha kicsipünk egy sejtet egy moha levélkéből, akkor abban egyszeres, n darab kromoszómát találunk. Minden kromoszóma csak egyszer szerepel a sejtben, azaz a sejt haploid. A gametofiton (ivaros) nemzedék testi sejtjei tehát haploidok.

Ennek megfelelően az ezen a növényen képződő ivarsejtek se rendelkeznek több kromoszómával mint a testi sejtek. Egy n darab kromoszómát tartalmazó testi sejthez hasonlóan az ivarsejtek is n darab kromoszómát hordoznak majd, tehát MITÓZISSAL keletkeznek.

Ezek olvadnak majd össze, és alkotnak egy diploid sejtet, ami 2n kromoszóma készlettel rendelkezik. Ez a zigóta, amiből a spóratartó és a spóratok tud kifejlődni, azaz a sporofiton nemzedék. A moháknál érdekers, hogy a sporofiton nemzedék tulajdonképpen teljesen a gametofiton nemzedékre van ránőve, mondhatni eltörpül ahhoz képest.

A harasztoknál már fordul a helyzet, a sporofiton nemzedék a szép nagy növény amit látsz, és a gametofiton nemzedék a kicsi, föld alatti előtelep. Ezen az előtelepen keletkeznek az ivarsejtek, ismét csak MITÓZISSAL, és az összeolvadásukból származik majd a diploid sejteket tartalmazó sporofiton nemzedék.