Nátriumot káliumot céziumot báriumot lehet gyertyaviaszba olvasztva tárolni? Nemlép reakcioba vele egyik fém se?

Attól tartok, hogy az elvi lehetőségen túl (amire a válszt nem tudom) még a gyakorlati megvalósítás is hozhat nehézségeket.

Vagyis, amikor a forró olvadt viaszt öntöm rá az alkálifémre, és nem sikerül 0 másodperc alatt egyszerre beborítani a fém teljes felületét, akkor esetleg a fém még levegővel érintkező darabja belobban a forró viasztól. Különösen a cézium esetén tudom ezt elképzelni.

A nehézségeket növeli, hogy az alkálifémek könnyen cseppfolyósodnak. A cézium kézhőmérsékeleten is cseppfolyóssá válik, de a káliumért és a nátriumért sem mernék garanciát vállalni, hogy szilárd állapotban marad a forró viaszban a viasz megszilárdulásáig.

A harmadik nehézség, hgy ezek a fémek igen könnyűek, sőt, a lítium a legkönyeb szilárd elem. De a nátrium és kálium is könnyebb a víznél. Bár a parafinviasz is könnyebb a víznél, de nem sokkal

[link]

ezért előfordulhat, hogy egyes alkálifémek egyszerűen felemelkednek benne. Ha ezt még pluszban megolvadt állapotban is teszik, akkor szinte biztosan belobbannak.

Tömören összefoglalva: az alkálifémek gyúlékonysága (cézium esetén kifejezett robbanékonyság), könnyű mivolta (felhajtóerő) és olvadékonysága gyakorlati nehézségeket támaszthat, akár kifejezett veszélyeket is. További gondok jelenthet a marékonyságuk is (az olvadt cézium a bőrt is megtámadja, de a többi is)

[link]