Ha az űrben légüres tér van, hogyan működik az űrhajók hajtóműve?

De, végül is a lángcsóva tolja előre, csak kétféle módon. A lángcsóva egy része "löki meg" közvetlenül a hajtómű falát (de a visszapattanás után ez a rész is távozik.) A lángcsóva másik része soha nem kerül kapcsolatba a rakétával, de ez a rész meg ahhoz kell, hogy az előbbi rész, ami ütközött, lendületet tudjon szerezni, és el tudjon indulni a fal irányába. Szóval összességében a teljes kiáramló anyag hozzájárul a rakéta tolásához. Ezért nem kell a folyamatot ennyire szétbontani a számolásnál, hanem lehet egyszerűen a lendületmegmaradás törvényével számolni.

Másik szemléltető példa:

Képzeld el, hogy az űrben lebegsz, egy nagy (mondjuk 1 tonnás) golyón állva. Mi történik, ha elrúgod magadtól a golyót? Inkább te fogsz elpattanni. (Persze a golyó is megindul, csak sokkal lassabban.

Most képzeld el, hogy a golyó egyre kisebb. Amikor már pont akkora, mint te, akkor egyforma sebességgel pattantok szét a rúgáskor. Ha tovább csökkented a golyó méretét, akkor az egyre gyorsabban pattan el, te pedig egyre lassabban. De mindig szerzel te is valamekkora sebességet. Végül csökkentsd a golyó méretét akkorára, mint egy molekula, és ezt rúgd el. Ilyenkor is meglökődsz te is, csak nagyon kicsit. De ha nagyon sok ilyen kis golyót rúgsz el magadtól, akkor ez a tolóerő már jelentős lesz. És már meg is érkeztünk a rakétaelvhez.

És itt sem kellett közeg, levegő.