Lehetséges hgy nem is a tömegvonzás miatt kapcsolodnak össze az űrben az anyagok, tárgyak, hanem a általuk létrehozott térgöbület mint csapda" miatt? Akár a legaprobb tárgy is teret görbit?

Ugyan arról a két fogalomról beszélsz.

A tömegvonzás, gravitáció az maga a tér görbületéből fakadó hatás. Legalábbis a rel elmélet szerint... és valóban tökéletesen modellezi, hogy nem egy klasszikus erő, hanem maga a térgörbület hatása.

Igen, a tömeg okozta térgörbület önmagában a gravitáció. Ha belegondolsz, igazából nem vonzás történik, csupán a gravitáció "vízesésébe" zuhansz befelé, csak mert nem jutott jobb magyarázat az eszembe.

Majd jön wadmalac és elmagyarázza érthetőbben.

Ahogy előzőek is megmondták gravitáció = térgörbület!

De az űrben a nagyon kicsi tárgyaknak értsd porszemek, molekulák stb. Nincsen elég gravitációja hogy egymáshoz tapassza őket. Az ottani első összetapasztásokat a sztatikus töltések végzik el. Illetve anyaghullámok csinálnak torlódásokat a por és gázfelhőkben.

(Ilyen hullámok a csillagrobbanásokból származnak.)

Csak ezután jön az a "határ" amikor ez a sztatikus összetartás jelentéktelenné válik a gravitációhoz képest és a kisebb kavicsok kövek elkezdenek összetapadni már pusztán a gravitáció okán.

És még több ilyen határ van. Mert pl ha elég nagyra "hízik" egy ilyen test akkor szükségszerűen elkezd gömbalakot felvenni.

Aztán a következő határ amikor már a gázokat is befogja.

Pl ilyen a föld.

Ha pedig sok gázt meg is tud tartani nagy mágneses térrel is rendelkezik. Akkor már gázóriássá alakul.

Az azt követő határ meg hogy beindul a fúzió benne.

Ezek a csillagok.

Még ezt is hajazhatjuk ha a neutroncsillagokra gondolunk ott már olyan erős a G hatása hogy az elektronokat a protonokba passzírozza ezért az egész neutron halmazzá válik.

És elvileg még ezután van az hogy csak kvark halmazzá válik a még erősebb gravitáció hatására. Ez a kvarkcsillag.

A fekete lyuk ahonnan már a fény sem jut ki csak ezek után jön.

Ezeket mondhatnánk a gravitációs hatás különböző szintjeinek.

"Majd jön wadmalac és elmagyarázza érthetőbben."

Ennél érthetőbben én ugyan biztos nem. :D

A gravitációval kapcsolatban a régiek megfigyelték, hogy az égitestek egymás körül keringenek. Aztán jött Newton, és rájött, hogy ez csak akkor lehetséges, ha vonzzák egymást, tehát valamilyen erő hat közöttük. Meg is határozta ezt az erőt, és olyan egyszerűen fel lehet írni, hogy még általános iskolában is tanítják:

F = G * m1 * m2 / r^2

Ez tök jól működik is, de aztán teltek az évszázadok és kiderült, hogy ez az egyszerű egyenlet nem minden esetben írja le pontosan a valóságot. És akkor jött Einstein, és csinált egy másik modellt. Az ő modelljében nem lép fel erőhatás a testek között, hanem a testek meggörbítik maguk körül a teret, és ebben a görbült (nem euklideszi) térben egyenes vonalú egyenletes mozgást végeznek. Ennek a modellnek a leírásához viszont már olyan észbontó matematikai apparátus szükséges, hogy azt az átlagos halandó nem nagyon érti. De ettől még ugyanazt a jelenséget írja le, mint Newton egyszerű egyenlete, csak másképp.

Az egyik legfontosabb dolog, amit szerintem a fizikával kapcsolatban meg kell éreni, az az, hogy a fizika matematikai MODELLEK segítségével igyekszik leírni a valóságot. Ugyanazt a jelenséget többféle modell is leírhatja. Attól, hogy jön egy új modell, a régi még nem lesz használhatatlan. Esetleg már jobban tudjuk, hogy milyen körülmények között alkalmazható és mikor nem.

A fizikai fogalmaink többsége nem valóságos. Nem létezik olyan dolog, hogy erő. Az csak egy matematikai absztrakció eredménye. Egy olyan, ember által kitalált, elvont fogalom, aminek a segítségével le lehet írni a minket körülvevő valóságot. Persze az egyszerűbb fizikai fogalmakhoz könnyen lehet szemléletes képet rendelni, de a bonyolultabbakhoz (hullámfüggvény, spin, komplex impedancia) már nem annyira.

Amit a kérdésedben feszegetsz, tehát hogy "a tömegvonzás miatt" vagy "a térgörbület miatt" kapcsolódnak össze a tárgyak, annak nincs értelme. A tömegvonzás és a térgörbület ugyanis nem valóságos dolgok, hanem a valóság leírására használt modellek. Nem azok MIATT keringenek egymás körül az égitestek, mindössze ezekkel a fogalmakkal igyekszünk megérteni és érthetővé tenni azt a valóságot, amit magunk körül tapasztalunk.

Hogy mi az a végső ok, ami miatt a fizika törvényei olyanok, amilyenek, arról fogalmunk sincs.

#6 "A tömegvonzás és a térgörbület ugyanis nem valóságos dolgok, hanem a valóság leírására használt modellek."

Hujujj...

Ennél azért óvatosabban fogalmazzunk.

Például így:

Jelenleg úgy gondolja az emberiség tudománnyal foglalkozó része hogy a Gravitáció mint jelenség a testek Tömegének tér el görbítéséből származik.

Tehát a térgörbület jelenleg nagyon is valóságos dolog!

És attól teljesen függetlenül is így van ez hogy épp milyen matematikai modellel írjuk le!

A többi részével azért egyetértek, nincs erő és erőkar, meg idő sem stb...ezek csak szemléltetési és matematikai absztrakciók.

És az előbbi megfogalmazásban annak a lehetőségét sem zártam ki hogy 1-10-100 év múlva jön majd valaki és azt mondja nem nem, ez nem térgörbület, hanem pl gravitonok kölcsönhatása, vagy akármi a fantáziátokra bízom. De amíg ezt be nem bizonyítják addig ezt kell tekintsük kiindulási alapnak azaz a valóságnak. (És persze annak is van esélye hogy ez marad a végső meghatározása. Térgörbület.)

Szóval nem értek vele egyet hogy ez pusztán csak matematikai modell lenne, mert akkor nem maradnék a földön és más sem sőt semmi más sem maradna egyben, minden szétrepülne. Na de látjuk hogy nem így van. Abban nincs semmi matek hogy ha felugrok jó eséllyel visszaesek a földre, meg az alma leesik. Persze ki lehet számolni hogy hány merre mennyi és ha pontosabb a mögötte lévő modell akkor pontosabb eredményt is kapsz. Csak ez ettől függetlenül is így működik.

A matekozni nem tudó bennszülött törzseknél is. Ezt a működést ők is ismerik. Lehet neve is van náluk de egyértelműen ugyanarról a dologról van szó.

Remélem sikerült érthetően leírnom mit problémázok azon amit te megfogalmaztál. :-)

#6, 7:

Én így vagyok az idővel.

Jó, hogy van egy fogalom, és mögötte egy modell, ami könnyebbé teszi a tájékozódást a mindennapjainkban. De az idő is olyan, hogy fizikailag nem létezik, viszont használjuk számításoknál, mivel nélküle nem tudnánk értelmezni a téridőt, a valóságot. Ugyanolyan fogalom, mint a gravitáció, egy korábbi korszakban találták ki, ma már viszont képesek vagyunk pontosabban meghatározni, mit értünk az alatt és mögé látni.

#6-hoz. A képlet a gravitáció törvénye, ám semmi köze Newtonhoz, ő kicsit mást alkotott.

Kérdező!

A tömegvonzás egy fizikai tulajdonság, azt fejezi ki, hogy minden tömeggel rendelkező test olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelynek hatására a testek egymás irányába mozdulnak el (vonzzák egymást). Két test esetén ez elég egyszerű. Már három testnél is bonyolult dolgok tudnak keletkezni, a térben azonban rengeteg anyag van, mind mozog is, tehát egy rendkívül bonyolult erőhatás érvényesül minden testre. A kapcsolódása azt jelenti, hogy (mondjuk) két enyagi részecske (test) mozgásviszonyai és a rájuk ható vonzóerők együttes hatásaként összeütköznek éppen úgy, hogy nem pattannak után el egymástól (ütközéskor elvész a mozgási energiájuknak az a része, amitől elpattannának). Ez maga a fizikai jelenség.

Azonban a fentiek gy minőségi állítás, mi viszont szeretnénk kvantitatív kijelentéseket is tenni, azaz pályákat számolni, testek, anyagrészek mozgását leírni. Ha ezt elég pontosan akarjuk megtenni, akkor annyi mindent kell figyelembe venni, hogy soha nem érnénk a végére. Ennek a problémának a kezelésére találtak ki egy új módszert, ez a térelmélet. Azaz egy olyan modell, amely a fizikai törvényeket matematikai fogalmaknak felelteti meg, ezáltal használhatja a matematika teljes arzenálját. Így lesz a tömegvonzás fizikai törvényéből egy matematikai rendszer, közöttük egyfajta ekvivalencia. Hétköznapi szóhasználattal mondhatjuk, a tömegvonzás és a görbült tér ugyanannak a jelenségnek kétféle nézőpontja. A pontos szakmai megközelítés azonban ennél bonyolultabb és nem lehet pár mondattal leírni. A lényegét Einstein is sok oldalon írta le, a pontos és egzakt bemutatása (bizonyítása) azonban már vaskos köteteket (és kellő hozzáértést) igényel.

#7

Természetesen nem vitatom a gravitáció, mint jelenség létét. Ha nem létezne, valóban nem maradnál a Földön. Amit állítok, az az, hogy nem tudjuk MIÉRT van gravitáció. Le tudjuk írni a működését, és a leírásához használhatjuk akár a gravitációs erőt, akár az általános relativitáselméletet. Ezek a dolgok viszont modellek, semmi több. A tér fogalma már maga is egy absztrakció. A tér meggörbülése meg főleg az. A gravitációs erőtérről nem is beszélve.