A természetben előfordulnak kvantumjelenségek?

Kérdező, viccelsz?

MINDENÜTT azok vannak. EZ a világ lényege.

Pl. 2 fém találkozásánál is ez kell, hogy átmenjen az áram. Főleg, ha még rozsdás is.

De egy csomó anyag egészen másképp viselkedne, ha nem lennének kvantumjelenségek.

Csak ott fordulnak elő. A labor is természet.

Az anyag építőkövekből áll. Atomokból, azok további elemi részekből, és egyes elemi részek is tovább bonthatók.

Ha egy szikla leszakad a hegy oldalából, legurul, mert hat rá a gravitációs erő. Közben ütközik, erre széttöredezik, mert a belső, egybetartó erőknél kisebb az ütközés ereje. Ezek az események jól meghatározott (fizikai) törvények szerint következnek be.

Az anyag elemi részecskéi is hasonlóan viselkednek, erő hatására leszakadhatnak például az atomról, ütközhetnek, visszapattanhatnak. Azon erők egy része ugyanolyan, mint a szikla esetében. Azonban vannak más erők is, és ezek az elemi részecskék emiatt másképp is képesek viselkedni. A viselkedések azon formái, amik nem az előbbi csoportba tartoznak, azok a kvantumjelenségek.

Egy részecskének például lehet spínje. Ez olyasmi, mint amikor egy nagyobb testnek van valamiféle forgása, és ebből energia származik. Ez a fajta mozgásváltozás a nagyobb testnél folytonosnak tűnik, mikroszinten azonban nem az. A spínnek csak kevés állapota lehetséges. Van néhány más sajátosság is, amely makroszinten folytonos, mikroszinten jól meghatározott állapotai lehetnek és más nem. Ilyen például az elektronok pályája. A bolygók a nap körül elvileg bármilyen pályán mozoghatnak. Az elektron azonban csak bizonyos pályákon. Ez az alapvető különbség tesz egy jelenséget kvantumossá.

Mivel egyértelmű, hogy a világ működésének legmélyebb alapjai éppen a kvantumjelenségek, szerintem a kérdést csak abban a vonatkozásban lehet megválaszolni, hogy a természetben milyen kvantumjelenségek azok, melyek "makroszinten", mondhatni szemmel láthatóan léteznek.

Maga a kétrés-kísérlet például ilyen.

Vagy esetleg még ide tartozhat a fotoszintézis.

Vannak olyan optikai jelenségek is, melyeknek kvantumfizikai magyarázata van.

Talán a Casimir-effektus is idefér.

Pfuff, ez már nehezebb ügy.

A mai kvantumszámítógépek pár bites működéséhez is elég extra körülmények kellenek.

Meg különben is, a kvantumbit nem egy stabil dolog, makroszinten nincs is semmi, ami akár modellezné. Ezt nem lehet egy fali villanykapcsolóval összevetni, míg a normál számítástechnikai bit pontosan olyan egyszerű, mint az a fali kapcsoló.

Forrás: [link]

kvantumjelenségen alapszik (új kutatások szerint) a szaglás, a vándormadarak tájékozódása, az ebihalak békává alakulása, a zöld növények napfény felhasználása és még ezernyi dolog..