Képesek a kórokozók védőoltás elleni immunitást kialakítani?

A védőoltás legyengített, sőt inaktivált, elölt kórokozókat tartalmaz. A védőoltás beadása után a szervezet megpróbálja legyőzni ezt a kórokozót, megtanulja, hogy a későbbiekben hogyan termeljen megfelelő ellenanyagot, ha ezzel a kórokozóval találkozik. A szervezet rendszerint tünetmentesen meg is birkózik az adott kórokozóval. Kicsit olyan ez, mintha valaki szalmabábun, vagy egy egy-egy elleni küzdelemben fakardot viselő ember ellen tanul meg kardot forgatni.

Nyilván elölt kórokozók nem szaporodnak, így nincs mutáció, nincs a környezethez való adaptálódás. A legyengített, de élő kórokozók esetén is – mivel a szervezet gyorsabban legyőzi a kórokozót – megint csak kicsi az esélye a mutációnak, illetve a mutálódó kórokozók ellen is megtanul a szervezet védekezni, és végül azokat is legyőzi.

Viszont ha nincs védőoltás, akkor van gond, mert mire megtanulná a szervezet legyőzni a kórokozót, addigra az súlyos károkat okoz. Kicsit olyan ez, mintha valakit belöknének a csatatér közepére, húsz ellenség közé, hogy akkor tessék, meg lehet tanulni kardot forgatni. Nyilván nem éppen a szerencsés módszer. Ráadásul ha nincs védőoltás, akkor a mutációra is nagyobb az esély, hiszen a szervezett a tömegtámadás miatt lassabban vívja meg a harcot a kórokozóval, így nagyobb esélye van olyan mutáció kialakulásának, amivel a szervezet már nem, vagy jóval nehezebben birkózik meg.

Nota bene a mutáció így is úgy is kialakul, nyilván a kórokozó reprodukálódik, tehát mindenféle mutációk lépnek fel. A szervezet harca a kórokozók ellen – akár volt védőoltás, akár nem –, az maximum ezen mutáns kórokozók elterjedésében segít, a kialakulásukat sem nem gyorsítja, sem nem lassítja a védőoltás.