Mi alapján dől el, hogy mely betegségekre kutatnak gyógymódot?

A teljesség igénye nélkül:

Egyértelműen szempont a profit. De maga a profit sem független más szempontokból. Ott van például a betegség elterjedtsége. Ritka betegségek kutatására kevesebb forrás jut, mivel kevesebb a megbetegedés, a gyógyítástól nem várható akkora profit, amiből megtérülne egy méregdrága kutatás, ami talán végül nem is vezet eredményre. Függ a betegség életminőséget rontó hatásáról. Minek kutatnák intenzíven a nátha ellenszerét, ha pár nap alatt magától is elmúlik, és éppen elég abban a pár napban a tünetek enyhítése... előbbre veszik az életet megkeserítő, gyötrelmes betegségeket, nem is beszélve a halálos betegségekről. További szempont, hogy a fertőző betegségek például terjednek, az ellenszer kifejlesztésének ideje kritikus fontosságú, mert addig is mindenki veszélyben van, a betegség minél jobban elharapódzik, annál nehezebb küzdeni ellene, szóval érdemes előre tenni a sorban. Olyan kutatások is vannak, amik nem egy-egy betegséget céloznak, hanem a diagnosztikai, sebészeti technológia fejlesztését. Számos műtéti beavatkozásnál ha lehet minimalizálni a komplikációkat, szövődményeket, az szignifikáns számú emberi életet hosszabbíthat meg.

Meg aztán azt se feledd el, hogy nem egyetlen hatalmas gyóccerlobbi van a világon, aki eldönti, hogy melyik 1 dologra ad pénzt, hanem versengő vállalatok százai, akik egy csomó kutatást finanszíroznak fejenként. Nekik az is szempont, hogy előrébb legyenek, mint mások, innovációkat vezessenek be a versenytársakhoz képest, vagy éppen új piacot kutassanak fel, ahol egyedül ők vannak, vagy legalábbis kevesebb a versenytárs.

Nem, egyáltalán nem csak gyógyszereken alapul ma a gyógyítás.

Van egy olyan érzésem, hogy a kérdező csak egy bizonyos választ vár...

"Miért nem hallunk más alternatíváról? A kémiai anyagok nyilván a tünetekre hatnak."

Ajjaj, ez már erősen gyógyszerlobbi-konteó szagú, ezotériához közelítő mondat...

Szóval: A kémiai hatásmechanizmuson alapuló kezelések lehetnek tüneti kezelések, és konkrétan a betegség okát megszűntető kezelések.

Egy antibiotikum kúrát pl miért nevezel tüneti kezelésnek? konkrétan a betegségért felelős baktériumokat célozza, azokra szelektív.

Vagy egy pajzsmirigy hormon kezelés?

Vagy te úgy tekintesz pl egy inzulin injekcióra is mint tüneti kezelés?

Bele lehet magyarázni, hogy végső soron nem oldotta meg a problémát, mert egy életre rászorul az injekciókra...

Persze...

De azért érezzük már a különbséget egy köhögésre való fájdalomcsillapító és egy inzulin injekció esetén.

Előbbi szó szerint csak egy tünetet céloz, nevezetesen a torok kaparó érzésének enyhítését, míg a köhögés okát nem befolyásolja. Utóbbi pedig konkrétan pótolja a hiányzó inzulint a szervezetből.

Persze nyilván az lenne a legjobb ha az illető szervezete képes lenne magától előállítani az inzulint.

Ez persze teljesen más megközelítésű kezelést, például őssejtes kezelést, vagy valamilyen immunszupressziós kezelést igényelne. Ezekre mérhetetlen mennyiségű pénzeket szánnak világszerte, Magyarországon is több egyetem foglalkozik hasnyálmirigyes kutatásokkal.

(a diabétesz pont az egyik hot topic kutatási téma)

Ha alternatív alatt a génterápiákra, őssejt terápiákra, sugárterápiákra gondolunk, akkor vannak alternatívák.

Egyelőre azonban a kémiai hatóanyagok bevitele a szervezetbe a legköltséghatékonyabb, és legnagyobb multú, tehát legjobban kitapasztalt eljárás.

Az egyénre szabott terápiák idejében majd valószínűleg lesznek egyéb kiegészítő eljárások is, egyelőre nem ez az elterjedt, főleg nem a társadalombiztosításból fedezett egészségügyben.

De pl egy kemoterápiánál sem a tünetekre hatnak, hanem a kóros állapotot okozó okot szünteti meg a kezelés. (ha megszünteti).

Ha a daganatos megbetegedésnél a daganatot nevezzük ki oknak, akkor arra nagyon hatékony tumorellenes szerek vannak. Más kérdés hogy milyen stádiumban kezdik el adagolni, vannak-e metasztázisok, és a rák típusától is függ, na meg a beteg gyógyszerre való személytes érzékenységétől. (ismét csak a személyre szabott gyógyszerek kérdése, hisz van ami a betegek 99%-ánál enyhe mellékhatást okoz, 1%-nál súlyosan veszélyes).

De pl ott van a malária kezelésére használt rengeteg kinin tartalmú anyag. Az is tüneti kezelés szerinted?

Eléggé tág a paletta hogy mit értünk "nem kémiai gyógyításnak". Pl egy gyógytorna egyáltalán nem kémiai gyógyítás, vagy egy beteg szerv transzplantációja sem, de ezeket nem is lehet olyan széles körűen használni, valamire meg nem is megoldás. Egy influenzára pl nem igazán adható semmi sem, mert az antivirális szerek eléggé erős mellékhatásokkal is járnak, így jobb ráhagyni a fertőzés leküzdését az immunrendszerre.

A betegségek nagy része "magától gyógyul", az immunrendszer végzi el a nagy részét a munkának.

Persze rásegíthetünk plusz antioxidánsokkal, vitaminokkal, antibiotikumokkal, gombaellenes szerekkel, és még sok mással.

#6, Magyarországon szinte nincs is gyógyszerkutatás már. Ezt csak nyugaton engedhetik meg.

Számtalan kutatás folyik állami, EU-s pályázatokból, aminek a végkimenetele aztán lehet egy gyógyszer/kezelés spinoff lesz. Pl egy egyetemi állami finanszírozású kutatásból a feltalálók csinálnak egy céget.

Legöbbször nincs pénz a humán tesztekre, ezért az ilyen cégeket, szabadalmakat egyből eladják a nagy cégeknek.

Ilyen esetben pl közvetlenül nem is a gyógyszergyár fizette a kutatást.

Ha pedig profit, akkor azokat a betegségeket veszik előre az állami és EU-s pályázatokon, amik a legnagyobb terhet rónak a TB-re.

Pl egy alzheimeres ellátása évekig borzasztó sok kiadás.