Mi lehet az oka ha nem termelodik tejcukorbonto enzim az emberi tapcsatornaban?

A legtöbb emlősállat csak szopós korában találkozik tejjel. Vagyis a tejcukor emésztés képessége teljesen fölösleges, és ugyanúgy kikapcsol a fejlődés során, mint ahogy egy halom más génünk is van, ami a fejlődésünk során ki- vagy bekapcsol. Ezek szabályozzák a növekedésünket, a csontfejlődésünket, a nemi érést meg egy csomó ilyen életkorral járó változást. Az ilyen kikapcsolások nem reagálnak a környezetre (azaz hiába jelenik meg a tejcukor, nem kapcsol vissza a gén), mert az evolúció nem arra fejlesztette ki őket - illetve egyetlen olyan ősünk sem volt, akiben szelekciós előny lett volna kifejleszteni és fenntartani egy "figyelő" rendszert, ami visszakapcsolja a gént, ha az élőlény valamiért tejhez jut. Egyszerűen azért, mert nem jutott tejhez szopós kor utáni egész életében. Sőt, ki tudja, talán még direkt segít is a leválasztásban, ha egyszer csak elkezd fosni a tejtől.

Embernél egy elég régi és elterjedt mutáció miatt ez a gén nem kapcsol ki, ezért meg tudjuk emészteni a tejcukrot. Ezen sok helyen és sok időben erős szelekciós nyomás volt, mert voltak olyan időszakok és helyek, amikor a tej (és annak származékai) volt a fő tápanyagforrás. Például ha valami betegség elvitte a gabonát vagy ilyesmi. Szóval elődeink olykor tejen húzták ki, amihez kimondottan jól jött egy ilyen mutáció. Szelekciós nyomás nélkül is nyilván időnként meg-megjelenne ez a mutáció, csak nem lenne oka elterjdni. Valószínűleg észre se vennénk a jelenlétét, hiszen ha az emberek 99%-a fosna a tejtől, akkor nem lenne tejipar, és senkinek se jutna eszébe ilyesmit enni-inni. (Ahogyan az is lehet, hogy egyes mérges gombákra egyes emberek immunisak, csak épp nem tudunk róla.)

Egyébként sok embercsoporban (ahol az ősökben nem volt ilyen szelekció) a mai napig akár 80% feletti a laktóz intolerancia, főleg Európában és az európai eredetű népeknél alacsony. Afrikában vagy Indiában pl tök magas. Vagyis magyarul, a körülmények együttállása (éhínség + mutáció jókor jó helyen) kellett ahhoz, hogy nálunk ilyen gyakori legyen a tejcukor emésztés képessége, de ez nem igaz az egész emberiségre.

A baciknál a dolog tök máshogy megy. A bacik nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy minden génjük működjön, de azt sem, hogy egy esetleges tápanyagot ne tudjanak gyorsan hasznosítani. Az E coliban emiatt van tejcukor emésztő gén, de ez csak akkor kapcsol be, ha van tejcukor a környéken. Amit ő egyébként pont egyfajta "figyelő" rendszerrel old meg (gondolom a lac operon miatt kérdezed az egészet), de ez a rendszer sokkal olcsóbban fenntartható, mintha folyton fölöslegesen termelné az emésztő géneket. Meg hát ugye a baktériumnak nincs olyan komplex egyedfejlődése mint nekünk, úgyhogy ilyen szempontok náluk nem játszanak.