Egy nap fognak beszélni az állatok?

Igen, a fejlettebbek.

Most is beszélnek, és az alapjait már néhány állatnál értjük. Lehet pl. tudni, hogy minden delfinek saját neve van.

És tényleg nagyon más filozófia szerint épül fel a nyelvük, elég nehéz megérteni.

Ezen kívül meg is lehet őket tanítani beszélni (majmokat már sikerült), aminek a hatására sokkal jobban tudnak gondolkodni, és valamit el is tudnak mesélni a lelkivilágukból.

De egy 4 éves embergyerek szintjén, szóval csodákat ne várj.

Ja, és ez jelbeszéd, mivel sok emberi hangot nem tudnak kimondani.

Madaraknál viszont ez egy kicsit más: ott akár 7 éves gyerek szintjén is lehetnek, ki is tudják ejteni a hangokat - viszont nem fognak annyit beszélni, mivel ők nem úgy beszélnek, mint mi, hanem énekelnek. Minden egyes szót úgy tanulnak meg, mint mi egy éneket.

fogas és szilás cetek, madarak, főemlősök között ma is élnek beszélő állatok.

Gorillát már betanítottak jelbeszédre és a gondozója képes volt társalogni vele. Mindent megértett és válaszolt is. Az érzéseit is ki tudta fejezni. De azért itt is volt egy aprócska ki bökkenő: Sosem kérdezett semmit! Ő volt Koko a gorilla.

Az ember számára természetes dolog hogy érdeklődik a világ felé. De ez a gorillákban nincs meg annyira... Ezért hiába képesek beszélgetni, a világ nem érdekes számukra. Van kaja, pia, biztonság, haverok, sex, azt annyi. Elvannak a kis világukban. Ezért sem építenek civilizációkat, mi meg igen...

Amúgy bármilyen emberi tulajdonságra rákérdezhetnél, hogy van e-példa rá az állatvilágban, vagy megtanulják-e azt valamikor és a válasz mindig ugyanaz: Már most is tudják! maximum nem olyan szinten, ahogy mi.

Az embernek nincs különleges képessége. Csak bizonyos dolgokban jobb mint a többi állat. Kultúra, közösségek, vallás, eszközhasználat, háború, szerelem, barátság, elvont gondolatok értelmezése. Semmiben nem vagyunk egyediek. Csak némely dologban jobbak. Az igazi különbségünk köztük a kíváncsiság! Mi vagyunk a legkíváncsibb főemlős faj a bolygón. Ez a tulajdonság nem várt eredménnyel járt: Civilizációt építettünk és az agyunk túlfejlődött...

Mindössze egy dolgot felejtünk el. A beszéd a gondolkodás eredményének kifejezése egy másik élőlény számára. A "beszélgetés" nem egyéb, mint gondolatok cseréje. Ebből következik, hogy egy állat a saját gondolatainak szintjén képes beszélni mindössze. Mivel az állatnak nincs gondolkodási képessége, ezért az állat nem beszél hanem utánoz. Kivételt képez a háziasított kutya, amely speciális e szempontból, jobban idomult az emberhez, ezért 3-4 éves gyerek szintjén meg is érti az embert, és képes akaratát közölni.

A beszéd viszont ezen túl hangképzés (ami nemcsak technikai feladat, hanem gondolkodási is, hiszen az egyes szavaknak jelentésük van, betűk egymásutánjából áll, amelyek mindegyikéhez másképp kell formálni a szájüreget).

Tehát az állatok soha nem fognak beszélni. Viszont sok állatot meg lehet tanítani kezdetleges dolgok utánzására, ezt feltételes reflexnek hívjuk. ez annyira bonyolult, hogy segítségével néhány kezdetleges "igény" is kifejezhető. Ez pedig laikus számára tűnhet úgy, mint egy beszéd. De nem az.

"Mivel az állatnak nincs gondolkodási képessége"

Itt bukott az egész.

MÁR a kutyának - akinek ugye nincs öntudata - de van gondolkodási képessége.

Kokó szavakat alkotott, hazudott, és általában mindenféle gondolkodási jelenséget produkál, amire egy 4 éves gyerek képes.

Ennyi.

Igazából nincs éles határ ösztön és éntudat között. Egy sima beszélgetés (az embernél) is ösztönös cselekedetnek számít, ha párválasztási céllal indul.... A flört mindenki szerint ösztönös cselekedet, de akkor miért ne lehetne egy baráti beszélgetés is az? Az már más kérdés, hogy ez milyen ösztönök miatt van? de ennek visszafejtését valahogy talán el lehetne végezni...

Az állatoknak (és itt most elsősorban a rendszertani emberfélékre gondolok), ezt nem lehet megállapítani. Amikor a csimpánzok csoportosan köveket gyűjtenek egy fa köré, majd hangos kurjantások közepette elkezdik dobálni velük a fákat, akkor az ösztönös cselekedet? És ha az, akkor a mi vallási szertartásaink micsodák? Ki az aki ebben különbséget tud tenni?

Kár ezen vitatkozni. Még az embernél sem lehet megállapítani, hogy mit tesz ösztönösen és mit szabad akaratából. Hát még egy állatnál... Occam borotvájának elvét követve a legegyszerűbb és legnyilvánvalóbb tézissel tudok előállni:

Mindben gondolatunk valamilyen ösztönből fakad, maximum nem tudjuk visszafejteni az ösztön eredetét. Így nem kell különbséget tenni az állatok és az ember között a gondolkodást tekintve. Az ember persze okosabb mint a több állat, de ugyan úgy ösztönök vezérlik. Az állatok között is vannak okosabb és butább fajok. mégis mindegyiket ösztönlények gondoljuk. Milyen lenne egy szuper okos ösztönlény? különbözne tőlünk? :))))))

Ha ezt vesszük alapul, akkor megkezdhetjük a kutatását az emberi és állati gondolkodás rendszerezésére és elválasztására. Előbb utóbb úgy kis kell egy egyesített elmélet, ami egyszerre megmagyarázza az emberi és állati gondolkodást. Már csak azért is mert a genetikánk szinte tökéletesen azonos. A biológiának szüksége van egy ilyen elméletre. Hiszem, hogy egy hasonló tézisből fog ez kialakulni, mint amit most itt nagyon felszínesen felvázoltam.

Aki sok időt tölt el csimpánzokkal és figyeli az életüket, az már nem képes rájuk állatként tekinteni. Az érzelmek egész spektrumát megélik. Mindent csinálnak, amit mi is... Nem látjuk őket ösztönlénynek... És magunkat sem..............

Nyilán tévedhetek, ne kövezzetek meg... :)