Mi alapján osztották fel a kerületeket Budapesten?

A lakosság alapján osztották fel a következő módon:

[link]

Amikor a Nyugati Szövetségesek és a Szovjetek megszállták Budapestet 1945-ben, akkor az Amcsik a Brit-tek és a franiják kapták Budát (hivatalosan Nyugat-Budapest), a Szovjetek pedig Pestet és Csepelt (hivatalosan Kelet-Budapest).

A Pestiek soxor próbáltak Nyugatra szökni, ezért a Pesti Rakparton felhúzták a ruszkik a Budapesti Falat és aláaknázták a Dunát

Elég sok az ostoba válasz,főleg a térképet most találta ki valaki.

A város fejlődése hozta ezt magával.

Ha megnézel egy mult század eleji,vagy a háború előtti Budapest térképet,akkor láthatod,hogy a belváros és a Vár környékén voltak csak,többnyire bérházak. A budai hegyekben pedig nyaralók,villák. A jelenlegi külső kerületek pl. Pest-Szent-Erzsébet,Pest-Szent Lőrinc,Pest-Szent Imre,József-város,Mátyásföld stb. külön település volt. Ezeket csak az 50-es években csatolták Pesthez.

De a mult század elején épült pl. a Wekerle-telep,amit a vasút építtetett. Vagy ebben az dőkben szüntették meg a Valéria-telepet,és építették a Józsefvárosi lakótelepet.

Budán pedig a jómódúak építettek villákat,lakóházakat.

A háború előtt nagyon sok család lakott embertelen körülmények között. Rákosi először úgy akarta megoldani a kérdést,hogy az államosított,többszobás házakat társbérletekre osztotta. Ez természetesen sok konfliktust szült. A 60-as években kezdtek az egész országban erőteljesen házakat,lakásokat építeni.

Közben Pest iparilag nagyot fejlődött. Egyre többen mentek fel vidékről munkát vállalni. Ahogy építették az új lakásokat,az addig különálló városrészek,külvárosok összeépültek.

Ezekből jöttek létre a mai kerületek.

Pesti kerületek története a Nagy Budapestig.

A Pesti kerületek területe közül három egymás szétdarabolásából jött létre ezek a VI. , VII. és a XIV.. A V. kerület két városrészt foglalt magában a Lipótvárost és az Újlipótvárost. A többi kerület történelmileg létre jött állomások. Bár igaz hogy a nyolcadik kerület sem homogén. Az egykor leggazdagabb pesti kerület a Palotabegyedből, a német polgári úri negyedből és a Tisztviselő-telepből ált.

"A VII. kerület 1873-ban, a városegyesítéskor jött létre. Mivel a Felsőkülváros (akkor már egy évszázada Terézváros) túl nagy és túlságosan népes volt, kettéosztották. A Király utcától északra továbbra is Terézváros néven a VI., attól délre Budapest VII. kerülete jött létre."

A Nagy-Budapestet a kommunista vezetés parancsára hozták létre, mert csak így lehetet csak elérni a Szovjethuniból kiadott ipari fejlődési mértékét a fővárosnak. Kispest ipara igen jelentős volt, de Csepel ipara is sokat segítet a statisztikákon.

Nagy-Budapest:

[link]

Új Lipót város átcsatolása is politikai döntés volt, Agyalföld az addig legszegényebb és legkisebb kerület, melyet tisztán munkások laktak. A polgári zsidó negyedel egyesítve már egyáltalán nem számítót szegény kerületnek.

Pesterzsébeten a háború előtt az építészetileg legigénytelenebb területe lett hazánknak. Mivel nem tartozott még Budapesthez, ahol az akkor Európa legszigorúbb építési szabályozás volt. Az akkor modernek számító bár Budapesti építési szabályoknak szintén nem megfelelő Wekerletelep mellet. Ebben az előbb nagyközségben majd városban gombamód szaporodtak egymás mellet a legkülönbözőbb méretű és minőségű házak.

II. ker bővítése máig vitatott. Lásd II./A kerület.