Átutalás alatt pontosan mi történik a pénzemmel mire a számlámra kerül?

Többféle átutalási "fajta" létezik:

1. Ha bankszámláid között, vagy honos bankodon belüli számlákra utalsz (bankon belüli átutalás)

Ekkor tulajdonképpen az átutalás pillanatában létrejön a tranzakció, azaz a te számládon az összeg levonásra (és könyvelésre) kerül, míg a fogadó fél számláján az összeg azonnal megjelenik.

Azaz ha neked a munkáltatóéval azonos bank vezeti a számládat, a fizetésutalás teljesítésekor azonnal a számládra kerül a pénz. [Kivéve a takarékszövetkezetek esetében, ott ha jól tudom még sok helyen napi összesítés van.]

2. GIRO rendszerben indított BKR utalás: Ez tipikusan a "kis összegű", más - magyar - bankba indított átutalási rendszer. Ez klíring elven működik, azaz:

Adott nap (értéknap) gyűjtik az adott bankok az "utalnivalókat" más bankokhoz:

(Csak, hogy egyszerűbben megértsd:)

A banknak van B bank felé 1000 Ft utalnivalója, C bank felé 500 Ft utalnivalója.

B banknak A bank felé van 1500 Ft utalnivalója, C bank felé 1000 Ft utalnivalója.

C banknak A bank felé 500 Ft utalnivalója van, B bank felé 1000 Ft utalnivalója van.

A bank a B-nek utalna 1000 Ft-ot, B az A-nak 1500 Ft, akkor ezt kölcsönösen elszámolják, és B az A-nak megfizet 500 Ft-ot.

A bank a C-nek utalna 500 Ft-ot, C az A-nak 500 Ft, ezt kölcsönösen elszámolják, és a C ad az A-nak 1000 Ft-ot.

B bank a C-nek utalna 1000 Ft-ot, C a B-nek utalna 1000 Ft-ot, a kölcsönös elszámolás (klíring) alapján a két bank egymás felé nem teljesít - csak információt cserél.

Általában "ezért" áll a pénzed egy-két napot, ugyanis ha nem azonos bankból indul az átutalás, akkor a GIRO Elszámolóközpontba köt ki az értéknap zárásakor a te egyedi tételed. Ahol összesítik az összegeket, majd az adott bankok egymás között a különbözetet teljesítik valóságban. Ez jó esetben egy nap alatt megtörténik, vagyis a mai értéknappal indított átutalást holnapra számolják el.

Ez a rendszer azért működik, mert így sokkal kevesebb adminisztrációval, sokkal egyszerűbben tudják a bankok egymás között a pénzmozgásokat megvalósítani - azzal a kompromisszummal, hogy egy-két napot "ül" a pénz.

3. Krílingmentes, ún. VIBER (valós idejű banki elszámoló rendszer) szolgálja a nagy összegű, de azonnal teljesítendő (pl. KELLER-műveletek esetén a tőzsdén.) utalásokra szolgál. A lényege, hogy nem történik kríling az összegre, hanem azt a átutalást indító bank azonnal továbbítja a fogadó bank részére, aki egyedileg (szintén krílingmentesen) írja jóvá az ügyfél számláján. Így tulajdonképpen valós időben, azonnal teljesül az átutalás. A VIBER-utalásnak nem kis költsége van, ha a te fizetésed is így utalnák, akkor az legalább 10e Ft pluszköltséget jelentene a munkáltatódnak.

A VIBER-re munkanapokon (de minden tőzsdei napon) 8-17 óra között működik, megbízásokat 8-16 óra között fogad.

Az átutalás tényéről az indító és a fogadó fél is SWIFT-üzenetben azonnal értesül.

3. EURO1: Ehhez a rendszerhez nem minden bank csatlakozik, jellemzően a nagyobb európai bankok a tagjai. Az EURO1 szintén valós idejű elszámolási rendszert jelent, azaz az EURO1-en indított utalások azonnal teljesülnek. A rendszernek van egy ún. STEP kiegészítése, mely a kis összegű átutalásokra vonatkozik.

4. TARGET2: Valós idejű (a VIBER-hez hasonló), de nemzetközi, EUR alapú elszámolási rendszer - a eurozóna tranzakcióinak azonnali teljesítését szolgája.

5. Már szó volt az EURO1 STEP rendszeréről, ebből juthatunk el oda, amit ma Magyarországon túlnyomó többségében alkalmaznak: Ez a HUNSTEP2 nevet viseli. A lényege: Közvetett csatlakozást biztosít a bankoknak a nemzetközi rendszerek azáltal, hogy a GIRO-rendszert köti össze az EURO rendszerrel.

A lényege: Ha te indítasz egy átutalást pl. Hollandiába, akkor a pénzed az alábbiak szerint érkezik meg:

1. A pénz elindul a te bankodból, és bekerül a GIRO rendszerben a GIRO központba (ez egy-két nap).

2. A pénzed a GIRO központból a STEP1 rendszeren csatlakozik az EURO1 rendszerhez, amely a nemzetközi elszámoltatást végzi. Ez valós idejű elszámolórendszert jelent, vagyis a GIRO-ból indított tranzakció azonnal megjelenik az EURO1 rendszerben, amely továbbítja a tranzakciót a fogadó bank felé (szintén valós időben) azaz ez a következő nap.

3. A fogadó bank értesült róla, hogy EURO1-en tranzakció érkezett, ezt az összeget elkülöníti a számládon (ez az EURO1 értesítést követően azonnal), majd jelez a SWIFT-rendszeren, hogy a tranzakció létrejött.

4. A SWIFT üzenet megérkezik a küldő bankhoz (elvileg azonnal, gyakorlatilag az üzenetfeldolgozás akár egy nap is lehet).

5. Az összeg az ügyfél számláján jóváírásra kerül. Mint látható, kb. 3-4 nap az átfutási idő. De a rendszer szerint akár 1-2 napon belül is megtörténhet a jóváírás!

Ezek kb. a leggyakoribb rendszerek. Persze ezen kívül létezik számos (ilyen pl. a tőzsdei KELLER, vagy az EACHA), amelyek speciális funkciókat (pl. KELLER - értékpapír-elszámolások, EACHA - elszámolóközpontok összekapcsolása [ez a klíring klíringje :)]) látnak el.

Ezek a rendszerek a bankok könnyebb, pontosabb működését biztosítják, igazából mondhatni: nagy ritkán fordul elő tévedés. A rendszerek "túlbiztosítottak", többszörösen redundánsak. A hiba lehetősége elhanyagolható (persze nem kizárható.)

Hozzá kell tenni, a bankok nem járnak rosszul az egy-két napos "átfutási időkkel". Pont ezért vezették be a VIBER-t, mert ott nem kis összegek forognak kockán. [Nézd csak meg az egy napi tőzsdeforgalmat. Az azonnali ügyletek mindegyike VIBER-en megy.]