Normális magánhitelezőt ismer valaki? Lehetőleg nem olyat aki uzsorakamatra ad.

Nos, kérdező, én több dolgot nem értek:

"Nekem bevételem van de nem tudom igazolni,...

... Leigazolható jövedelem 210000 ft plusz 26000 ft csp."

Kinek a leigazolható jövedelme?

Ha bankszámlára érkezik jövedelmed (munkabéred), akkor folyószámla hitelkeretet lehet kérni.

Aztán. 9.-ik évfolyamig - állítólag - ingyen kapják a diákok a tankönyveket. Ruhát lehet turkálóban, adományboltban, stb helyen is venni olcsón.

Aztán azt sem nagyon értem, hogy mivel min. 236 ezer ft-ot kerestek, abból hogy nem lehet egy gyereket iskolába küldeni?

Én lényegesen kevesebb pénzből - egyedül nevelve a gyereket - oldottam meg ezt évről évre.

És nem, nem kötözködésből írtam. ja, és ha ebből nem tudtok kijönni, egy iskolakezdést állni, akkor mi a fedezete annak, hogy meg is tudod adni a pénzt?

Ha szükséghelyzet van, akkor ne legyél sznob, én értelek és sajnállak, de ez a mondatod kissé fura volt nekem.

Ha a tanszerek megvannak, csak 1 gyereknek kell tankönyvet fizetni, + ruha, akkor én úgy gondolom, max 30 ezerről van szó.

Kezdetben. Nem kell most hirtelen 70 ezerért ruhát venni.

Jól írják, ha kiírod egy fb-csoportban, rengeteg dolgot kapsz, és nagyon sokan megosztják. Sajnos félre kell tenni ilyenkor a büszkeséget.

Remélem kajára jutott, erről nem írsz. Értelmesnek tűnsz, gondolom nem a saját családodtól vontad meg a falatot a trehány testvéred miatt. És azt is remélem, hogy tanultál az esetből. Sajnos pénzügyekben nem létezik család sem. Ezt is saját bőrömön tapasztaltam.

Van egy bátyám, aki idősebb révén mindent megkapott a családtól, hogy el tudjon indulni az életben. Nagyszülőtől csak kölcsönbe kapta, éveken át minden héten hitegette, hogy megadja. Sajnos végül az öreg meghalt, tényleg több évről beszélünk. Majd volt pofája azt mondani, hogy "nahát, épp a héten akartam neki megadni!"

Természetesen papír nem volt róla, ahogy normális családban nem divat - itt követték el a hibát, de a legtöbb ember saját kárán tanul. Édesanyánk számonkérte a bátyámat, hogy neki mikor törleszt, ugyanis normális munkája van, családja lett, építkezett, kocsit vett. A bátyám erre úgy reagált, hogy mégis mit adna meg, nem anyánktól kapott kölcsönt. Így az örökségbe nem lehetett bevenni az összeget, amiből esetleg nekem is jutott volna valamennyi. Ugyanis mire én kirepültem, már nem voltak nagyszülők, anyánk munkanélküli volt, eladósodott, én pedig hitelt hitelre vettem fel, hogy egyáltalán élni tudjak és dolgozni járni. A mai napig nyögöm, pedig eltelt már 10 év.

Te nem adtál milliókat, csak talán 100 ezret, de tanulj belőle, megbízhatatlan embernek soha többé. Megbízhatónak is csak papírral!

Visszatérve a turira: évek óta oda járok. Senki meg nem mondaná. Stílusosabb vagyok, mint aki kínaiból vagy fast fashion üzletekből öltözködik. A turi ma már nem egyenlő a szakadt, elhordott, igénytelen ruhákkal, mint a 90-es években.1-2 hetente járok, egy olyan helyre, ahol a legdrágább napon 900 ft minden, de a hét végén is csak 300 ft, és még olyankor is ki lehet fogni.

Szerinted adok ki egy kínai farmerért 7000 ft-ot? Mivel jobb az? Az összes turis cuccom márkás, és szerintem nagy része még viselve sem volt. Rengeteg olyan cuccot vettem már, amin még a címke is rajta volt.

Ha meg a gyerek 20-30 ezres cipőt akar, hát akkor sajnálom, mi is mind azt akartunk, de nem kaptuk meg, és mégis ember lett belőlünk.

Épp ma jött a családi pótlék, abból a tankönyv megvan. Gondolom azért van mit felvennie, és 1-2 hét múlva újra fizetés, amiből lehet pár dolgot venni.

Tedd félre az előítéleteidet, és addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!

Azért mondom, hogy átmentem hasonlón, mert 2 évvel ezelőtt lelépett az életem párja, bármiféle előjel nélkül. Felvettük a hatalmas hitelt, évekkel ezelőtt, az én nevemre, azért, hogy az ő neve tiszta maradjon, és később tudjunk kocsit is venni. Ez is eljött, de a nagy hitel 20 évre szólt, 12 még hátravan. A kocsit rég visszafizettük közösen. Egy nő miatt kitalálta, hogy ő lelép, természetesen vitte a kocsit, én meg itt maradtam a nagy hitellel, amiből a közös álmunkat próbáltuk megvalósítani. Semmire nem telt, illetve nem telik. Szeretnék én is kocsit, mert nagyban megkönnyítené az életem, de nem tudom egyedül megoldani. Remélem, érted, mire gondolok. Annyiból kell gazdálkodni, ami van, ha most turira futja, akkor arra. Nem kell minden hónapban oda járni, de ha egy hónap alatt helyrerázódsz, akkor férjen már bele 1 vagy 2 ruha most a turiból.

És ha szégyelled a dolgot - én is szégyellném nyilván - akkor csinálj egy új facebook profilt, és úgy kérj segítséget. Az ismerőseid nem fogják látni, de én is azt tapasztalom, hogy rengeteg ember adakozik. Ilyenkor főleg, iskolakezdésre, meg karácsonyra majd.

A szakítás után én rengeteg időt töltöttem ezen az oldalon, és sokan segítettek pár jó szóval. De én úgy érzem, akkor az életemért küzdöttem, 20 kilót fogytam, és nem mertem se egy csokit, se egy drágább ruhát megvenni. Ma sem szórom a pénzt, de kellett idő, hogy rájöjjek, mit engedhetek meg egy fizetésből magamnak.

Viszont az a különbség, hogy szerintem nem voltam nagyképű, nem mondtam ilyet, hogy márpedig én nem fogok vajas kenyeret enni meg olcsó ruhákban járni. Gondolom emiatt kaptam végül segítséget. Volt egy nagyon kedves hölgy, aki több alkalommal utalt és kisegített a bajból. Nem kell nagy összegekre gondolni, de mérhetetlenül jól esett és nagyon hálás vagyok neki a mai napig. Egy ideig leveleztünk, sajnos abbamaradt.

De Te most nem vajas kenyérre kérsz, hanem márkás ruhákra, és ez nagyon nem mindegy.

Ha a tanszer megvan, a könyv kb 20, akkor a többi már luxus. Nem hiszem el, hogy a gyerek meztelen, mert nincs 1 heti váltás ruhája, ami szeptember első meleg napjaiban jó lenne.