Mi az élet értelme?

(Vulpes „Scepticus” Optimus Prætor [Baksai-Róka Béla] megbízásából)

Alapmottó — vitaindító képpen:

Az élet egyetlen igazi értelme és célja: elviselhetővé tenni a tudatot önmagunk és mások számára, miszerint: az emberi létezésnek, de még az univerzum létezésének sincs semmi, de abszolúte semmi értelme és célja!” — Vulpes „Scepticus” Optimus Prætor (Baksai-Róka Béla)

(Vulpes „Scepticus” Optimus Prætor [Baksai-Róka Béla] megbízásából)

A helyzet az, kedves mindenki, hogy ezzel a kérdéssel kicsit talán több a szándékom, hogysem ELJÓPOFIZZUK itt!...

Kellő tisztelettel, arra kérem az ide „bekukkantókat”, próbáljanak ELMÉLYÜLTEBBEN — filozófiailag és transzcendentálisan is — közelíteni a felvetett kérdéshez!

Thanks!

(Vulpes „Scepticus” Optimus Prætor [Baksai-Róka Béla] megbízásából)

Továbbgondolás képpen ide tűzök még 3 referenciát — irányjelzésként…

Az ELSŐ hivatkozás:

„…az egész élet nem más, mint az egymást követő veszteségek szimfóniája. Elveszítjük az ifjúságunkat, a szüleinket, a szerelmeinket, az egészségünket és a végén az életünket. Hasztalan kapálózunk a veszteségek ellen, mert úgysem tudjuk elkerülni, és ráadásul elveszítjük az önuralmunkat és a lelki békénket is.” — Isaac Asimov: „Nemezis” Cédrus Kiadó Kft. 1991 Budapest. 280. old.

A MÁSODIK hivatkozás:

Arthur C. Clarke-nak volt egy „meglátása”, ami szerint az IDŐ a mi igazi és legfőbb ellenségünk... — így hangzik:

„Nehéz az időre nem ellenségként gondolni. Bizonyos értelemben az emberi civilizáció minden eredménye egy-egy trófea, amelyet az ember az idő ellen vívott küzdelmében nyert.”

Vulpes „Scepticus” Optimus Prætor (Baksai-Róka Béla) tiszteletteljes különvéleménye (melyet csaknem 7 évvel ezelőtt fogalmazott meg) a következő:

Nem az Idő a mi legfőbb ellenségünk, hanem az ENTRÓPIA! Ugyan mit számít, mennyi időt fordítunk a nagy színjáték felvonásaira, ha jó „színigazgatók” és „rendezők” kezei alatt, kvalitásos „színésztársakkal” együttműködve, kiválóan játsszuk szerepünk s a „darabot”?! Ám ha az életünket és minket is befolyásoló irányítók (szülők, oktatók, tudósok, művészek és politikusok) egyre-másra hibát vétenek, ha már a „próbák” ideje alatt is óvatlanul hozzá nem értő módon avatkoznak bele életünk „darabjának” ideális felépítési rendjébe, és ilyen feltételek közé kényszerítve készítenek fel bennünket az „előadásra”, aztán az így „színre vitt darabban” ránk váró „színpadi jelenések” során mi magunk is, folyton-folyvást hibát hibára halmozunk és bakizunk, sőt, vehemensen önző szereplési vágyunkban és igyekezetünkben egyszer csak felborogatjuk, meg-meg hasogatjuk a bennünket körbevevő „színpadi kellékeket és díszletet” is, miközben némely „színésztársunk” szinte már kézzel-lábbal próbál figyelmeztetni bennünket a bajra, ám mi — rájuk se hederítve — vakon folytatjuk az őrületet, olyannyira, hogy már csaknem a VISSZARENDEZHETETLENSÉGIG növeljük a körülöttünk kialakult zűrzavart és pusztítást — végképp tönkre téve így a „színpadképet” (az ANYATERMÉSZETET), ezáltal magát a „darabot” (KÜLDETÉSÜNKET) is —, az végül TOTÁLIS „SZÍNHÁZI” KÁOSZHOZ vezet, ami menthetetlenül a bukásunkat fogja okozni!

Ide vonatkozóan folytatva: Murguly Györgynek van egy RENDKÍVÜL ÉRDEKES könyve, annak címe: „Az idő nem múlik — Albert Einstein speciális relativitáselméletének cáfolata” Abban a könyvben a szerző TELJESEN VILÁGOS okfejtéssel adja meg az idővel kapcsolatos tévedésünk okát! (Sztem, maximálisan igaza van, de nyilvánvalóan CSEKÉLY ÖSSZEKÖTTETÉSE VAN tudományos körökben, ahhoz, hogy KELLŐ ARÁNYÚ TÁMOGATÓT szerezhessen elmélete megfelelő „láttatásához”…

Ami viszont az einsteini elmélet Murguly részéről történő cáfolatát illeti, nos ott már kissé bizonytalanabb vagyok, mert az 1905. óta végrehajtott — az elmélet igazolásául végbevitt — kísérletek nagy száma, eleddig „Egy Kő”-t látszanak igazolni…

Ha azonban ELFOGADJUK Murgulynak az idő múlásával kapcsolatos kételyeit (márpedig el kell fogadnunk), akkor a formállogika alapján TÉVES KELL, LEGYEN Einstein elmélete is!

És valóban, a legutóbbi időkben — bizonyos, az Univerzumban mostanában felfedezett jelenségek okán — vannak már bizonytalan próbálkozások megkérdőjelezésére…!

Murguly egyébiránt azt implikálja könyvében, hogy a Mindenség cca. 10 a 35-ik hatványon év elmúltával (ez olyan nagyságrendű számot jelent, amelynél az 1-es után 35 nulla következik…) — vagyis nagyjából a proton elbomlási „ideje” UTÁN (ez pusztán csak emberi absztrakció, ne feledjük!) —, BELESIMUL majd a végtelen és örökkön-öröktől fogva létező ENERGIATÉRBE! Aztán további felfoghatatlan mértékű eónok (ne feledjük, ez is sak puszta absztrakció!) további elmúltával ismét BEINDUL valamiféle „Nagy Bumm”!… (Ami — ugyancsak Murguly szerint — nyilvánvalóan végtelen alkalommal megtörtént már!…)

Murguly továbbá azt is TELJES MEGGYŐZŐDÉSSEL ÁLLÍTJA (és én hiszek neki, mert LOGIKUS, amit mond), hogy a „multiverzum” elmélete TÉVEDÉS! Egynél több univerzum ugyanis NEM JÖHET LÉTRE a végtelen energiatérben! Mindenkor csak és kizárólag EGYETLEN (anyagi vagy anti-anyag manifesztációjú, attól függ...) univerzum jöhet csak létre a végtelen energiatérből!

A HARMADIK hivatkozás:

Vulpes „Scepticus” Optimus Prætor [Baksai-Róka Béla]:

Élet – Halál dal — Intelem az új generációknak

Figyelmezz csak, jó Olvasó,

nehéz igazságról lesz itt most szó

Élet s Halál — mint baráti pár — kart-karba öltve együtt jár

Egy életen át elkísérnek, de csak azt követik, kik még élnek…

Ha jókor születsz, s jó helyen élsz,

s nyavalyákat elkerülvén szerényen és serényen élsz, s keveset félsz

— s hozzá még tán okos is vagy —,

az Élettől, mint jó uradtól, sokféle jót meg is kaphatsz,

s jutalmul legnagyobbak közt is csúcsra juthatsz!

Ám tehetsz bármit, lehetsz nagy sztár,

a Halál is a nyomodban jár…

Ő csak figyel, követ téged,

s ha nem ügyelsz és rosszul lépve nagyot botlasz: mindjárt véged!

Ha ifjú vagy tán, s hozzá bohó,

ma még pökhetsz erre: Hohó!

S hozzá fűzheted még ekképp:

Hisz’ élek lazán, mit nekem hát, e komor rémkép!?

Ám, ha kinek van már kora,

tudja jól mind, mi a sora…

Tudja mind jól: jön egy idény

— kinek elébb, kinek túl az életútnak is a felén —,

s felvirrad egy olyan szép nap

(vagy netán egy sötét éjen riadsz arra),

hogy a halál lehelete megcsap…!

És majd másnap, midőn felbolydult szellemmel kelve fel,

a Vén Kaszásnak jövetelén reszketsz, s töprengesz azon vadul:

Vajon miféle úr is büntetett, s miért pont tégedet ily’ gazul?

és mennyi van hátra még a napig, mikoron

a révész hajózza át porhüvelyed a Stix folyón,

Akkor az élet értelmét kezded el keresni mohón

S ha mindezt végig gondolván, legalább ekkor nem fogsz valami olyanba,

amiben mélyen hiszel, s amit legbelül óhajtva szeretsz

S nem teszel érte mindent meg, mit csak tiszta lélekkel megtehetsz,

s benne nem alkotsz maradandót,

Bizony mondom néked: bármi mást teszel is, elporlad híred is, s menthetetlenül vesztesz!

Mert az Élet egy napon úgy is meghátrál mellőled bambán,

s akkor a Halál áll elibéd komoran, sandán

S hidd el, ha eljön végül az időd,

ő nem tágít s nem téved, nem vet neki gátat semmiféle erőd

S mit se számít akkor, hogy ha netán van pénzed, és mindenféle erőd…

Az Élet rád se hederít már többé,

s a Halál rémisztő vigyorral kaszál le, s válsz humusszá s földdé

2008. február 25-március 14.

Figyelmedbe ajánlom, kedves "5-ös" a 6. számú jegyzetem ELSŐ, valamint HARMADIK referenciáját!...

Nos, ha még nem éltél át VALÓDI - a lelked legmélyéig hatoló és hasító - veszteségeket, mondhatod, hogy az élet "célja" az élvezet maga. (Ez tulajdonképpen a Carpe diem - élj a mának - hedonista szemlélete!) De amint ELVESZÍTESZ valami olyat, vagy valaki olyat, amit vagy akit NAGYON, DE NAGYON NEM SZERETTÉL VOLNA ELVESZÍTENI, talán el fogsz gondolkodni azon, hogy miként tudnád ELVISELHETŐVÉ TENNI a tudatot magad és mások számára is, hogy MINDÖRÖKRE VESZTESNEK ÍTÉLTETTÜNK!

(Vulpes „Scepticus” Optimus Prætor [Baksai-Róka Béla] megbízásából)

Itt, eme honlapon, de másutt is fellelhetőek a BETŰRŐL-BETŰRE UGYANILYEN kiírású kérdést feszegető „felületek”, ezért a javaslatom a következő:

Aki EZEN a honlap-szegmensen feltett kérdésben akar VALÓBAN érdemi vitapartner lenni, annak a könnyebb IDETALÁLÁS érdekében idetűzöm ENNEK A KÉRDÉSNEK a hyper-text transfer-protokoll címét, íme: http://www.gyakorikerdesek.hu/egyeb-kerdesek__onismereti-ker..

És még egyszer: ezzel a kérdéssel kicsit talán több a szándékom, hogysem ELJÓPOFIZZUK itt!... Kellő tisztelettel, arra kérem az ide „bekukkantókat”, próbáljanak ELMÉLYÜLTEBBEN — filozófiailag és transzcendentálisan is — közelíteni a felvetett kérdéshez!