Mit láthattam gyermekkoromban?

Lehet, csak ott vannak a megválaszolhatatlan kérdések: hogy került be a lakásba? Ha ugyanaz az állat volt, amelyet a szekeresek láttak, akkor ez összesen eddig 2 észlelés. Miért nem láttak máskor is ilyet? Bár a rovarok között nem ismeretlen a fluoreszkálás, állatok között is előfordulhat?

Kaptam egy újabb információt. Jászalsószentgyörgyön (Jászság) kb. 60 éve a sírásó későn délután nekiállt másnapra sírt ásni. Rásötétedett, amikor elment vízért. Amikor jött vissza, akkor a sírból, amely már több mint egy méter mély volt, kiugrott egy fehér, kecske vagy bárányszerű állat, amely negyven centinél kisebb volt. Az állat zölden világított. Megállt, ránézett a sírásóra, majd visszaugrott a sírba. A sírásó rettenetesen megijedt, hazáig futott, majd két szomszéddal tértek vissza, de sem nyomokat nem találtak a frissen kiásott földben, sem az állatot nem találták meg. Végül a szomszédok ásták ki a sírt, mert a sírásó nem mert belemászni. Másnap annyiban maradtak, hogy biztosan valamilyen macska volt, de onnan kezdve a sírásó csak szigorúan nappal ásott.

Igen, tényleg döngölt padlójú földes szobában laktunk. De eddig nekem meg sem fordult a fejemben, hogy esetleg a földből mászott volna ki. Azt is jól érzékeled, hogy nem igazán akarom elhinni a gyermekkori látványt, ugyanakkor meg mégis hiszem, hogy nem álmodtam. Igazi paradoxon.

Végül is, Szellemvadász megközelítése is lehet a megoldás, lehet, hogy a képzelőerőm dolgozott, és valósnak hittem el. A kisgyerekek agya pedig elég érdekesen dolgozik. Ami viszont ellent mond, az a mai napig tartó, élénk, valósághűség. Megjegyzem, amikor a belinkelt kiskecske képeket megláttam, szinte megcsapott egy félelemérzet, - egy pillanatra felidéződött bennem a gyerekkori félelem. Egyfajta hideg-borzongás megmagyarázhatatlan rossz érzéssel. Egyébként nincs sem kecske, sem más fóbiám.