Miért gondolja a "Római Katolikus:Életvédő csoport", hogy az itt terhesség megszakítással kérdést feltevő tiniket arra kell biztatni, hogy tartsa meg a gyereket? aki itt kér tanácsot ilyen kérdésben vajon tényleg alkalmas egy gyermek felnevelésére?

Igen, van épkézláb magyarázat. Íme:

9Azt mondta ekkor az Úr Káinnak: »Hol van Ábel, a testvéred?« Ő így felelt: »Nem tudom. Talán bizony őrzője vagyok én a testvéremnek?« 10Azt mondta erre neki: »Mit műveltél? Testvéred vérének szava hozzám kiált a földről. 11Ezért légy átkozott e földön, amely megnyitotta száját, s befogadta öcséd vérét kezedből! 12Ha műveled, ne adja meg neked gyümölcsét! Kóbor bujdosó légy a földön!«

Gondolod, ha ilyen következményekkel jár egy testvér megölése, enyhébb a megítélés, ha egy anya öli meg gyermekét?

Isten persze irgalmas, és a bűnbánónak megbocsájt, mégis jobb a bűnt elkerülni, aki pedig a szakadék felé rohan, annak szólni illik.

Éppen a napokban mentett meg beszakadt jégből egy ember. Még a jég be sem szakadt, de látta, hogy a tegnap még hártyás felszínű rész felé tart korcsolyáján, és hiába kiabált. a jég még be sem szakadt és az ember már szaladt a létráért, és hívta a tűzoltókat.

Időben lépett, életet mentett. Sajnálatos, ha ilyesmiért magyarázkodni kell.

Neked sem késő elgondolkozni ezeken

#11, OK, ez épkézláb magyarázat - annak, aki vallásos. De ugye az nagy eséllyel nem is fog abortuszra menni, de még csak házasságon kívül szexelni se... Igaz?

Aki nem vallásos, annak viszont mi a búbánat köze van a vallási, teológiai érvekhez, szempontokhoz? Miért akarják a saját vallásuk szabályait másokra erőltetni???

És a bonusz kérdés: ugye a vallásosok szerint a gyerek Isten ajándéka. Na de tisztelettel, az ajándék egyik jellemző tulajdonsága, hogy vissza is utasítható. A "vissza nem utasítható ajándék" az ismert eufemizmus az erőszakra, kényszerre.

Szóval érdekelne, hogy vallásotok szerint hogy tudja az ember számon kérni az általatok hitt Istenen a szabad akaratába való belerondítást, az életén tett erőszakot? - ami adott esetben a nem kívánt terhesség képét ölti...

Persze mindenre van ellenpélda, de azt azért szögezzük le, hogy annak a linkelt "anyának", vannak mentális problémái.

Nem, nem úgy küzdünk, mintha a saját gyerekünket akarnák elvenni, azért nem így küzdenénk, hidd el! Egyszerűen csak borzalmas olvasni, hogy van akinek ilyen a felfogása a válaszadók között, és ezek elvileg többségében ANYÁK. A bűntudatról pedig még szó sem esett. Pedig sok olyan nő van, aki megbánja. Erre sem árt felhívni a figyelmemet. Persze van, akit ez sohasem visel meg, de azért a legtöbb abortusz nyomot hagy maga után!

Na de mindegy! Ebben ennél a kérdésnél sem fogunk egyetérteni!

Utolsó, egy ajándékról nyilván akkor döntök, ha tudok róla... ez ugye alapfeltétele a tudatos döntésnek, ami a szabad akarat egyik alapköve.

Szóval ez esetben rossz kérdés, hogy Isten megbocsájt-e.... az egyetlen helyes kérdés, hogy én megbocsájtom-e Istennek az életembe való durva beleavatkozását.

Ha egy csoport úgy dönt, hogy a halál-világában, ahol a gyilkosság már elfogadott, felemeli a szavát és mutat másik utat, az csak jó.

Készültem már abortuszra, tudom milyen. De én megtartottam és mai napig látom a "végeredményt", és ember volt bennem, nem más.

Ha más nem, én nagyon is kompetens példa vagyok arra, hogy minden megoldható és mindenből van kiút. Nekik is lenne.

De nagyon sokan csak a saját kényelmüket védik és az életükbe nem fér el egy gyerek. Minap olvastam, hogy azért kapartatta ki valaki magából a gyerekét, hogy még tudjon bulizni.