Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Terhesség » Most hogyan tovább, mit...

Most hogyan tovább, mit tegyek? Menekülni akarok!

Figyelt kérdés
Szinte számomra is hihetetlen, hogy hogyan kerültem ebbe a helyzetbe és nem értem mi történt de úgy érzem nagyon nagy baj van velem! 6 hónapos terhes vagyok és összeroppantam idegileg. Nagyon ocsmányul hangzik amit írni fogok de úgy érzem meggondoltam magam és mégsem akarom a babát! Hogy őszinte legyek én igazából már az elején sem akartam, csak a párom unszolására mentem bele mert nem akartam hogy elhagyjon. Ő már 38 éves és feltétlenül akart már gyereket. Nem is tudom hogy egyezhettem bele az ellenérzéseim ellenére, megbolondultam. Amikor kiderült hogy terhes vagyok még nem is volt gond, azt hittem hogy meg fogok változni és fokozatosan hozzászokom majd a gondolathoz és akarni fogom, de nem!! Rámtört a pánik, rádöbbentem hogy mindennek vége, a szépségemnek, szabadságomnak, függetlenségemnek és én ezt nem is akartam, egyszerűen nagyon nem vagyok rá kész. Rosszul vagyok magamtól ha tükörbe nézek, attól ha csak rágondolok. Tudom hogy ebből már nincs kiút, nem lehet visszaforgatni az időt és nem teherbe esni. A sírás kerülget az orvosi vizsgálatoktól, viszolygok ha a szülésre gondolok és hogy mi jön még utána. Próbálom titkolni a férjem és a családom előtt a helyzetemet de egyre nehezebb mert egyre rosszabbul vagyok. Már többször elhatároztam hogy öngyilkos leszek, de aztán mégsem tettem meg. Rettegek, félek magamtól mert egy nőnek, egy anyának nem szabadna így éreznie, soha!! Nem tudom mi lesz velem. Tisztában vagyok vele hogy milyen elítélendő, nem kell hogy erre emlékeztessetek, csak segítsetek, mit tegyek most? Én már arra gondoltam hogy önként bevonulok a pszichiátriára mert ennek így nem lesz jó vége.
2009. nov. 6. 16:18
1 2 3 4 5 6 7 8
 11/77 A kérdező kommentje:
16:47-es, nem hiszem hogy bárki lepontozna mert igazad van, tudom hogy a baba issza meg ennek a levét legjobban aki ártatlan. És annyira de annyira szeretném ha nem így lenne.
2009. nov. 6. 16:50
 12/77 anonim ***** válasza:
79%

Hány olyan béranyáról hallottunk,hogy kihordta a babát jó kis summáért aztán meg nem adta oda a szülőknek mert annyira megszerette amikor a karjaiba fogta szülés után!

Zárójelben megjegyzem,hogy nekem még sajnos nincs babám mert elvesztettem idejekorán,és persze nem akar csettintésre sem sikerülni,de odaadnám az életemet is érte,hogy egyszer anya lehessek!

Kérj orvosi segítséget és beszélj a családoddal,többen könnyebben fog menni minden!

Légy már boldog az ISTEN áldjon meg,a legcsodálatosabb dolog a világon most veled történik!!!!!!!!!!

2009. nov. 6. 16:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/77 anonim ***** válasza:
76%
MINTHA MAGAMAT OLVASNÁM!!! Annyi a különbség, hogy én imádtam terhesnek lenni. Én is vívódok a mai napig (4 hónapos múlt a baba), de az igaz, hogy amikor megláttam, olyan zsigeri szeretet öntött el, amit el sem lehet képzelni. De sokszor érzem azt, hogy erre nem lehet fölkészülni, mert anyának lenni nehéz, monoton. Igen, elveszted a szabadságod, én is így vagyok. valamiért mégis jó, sőt mámorító boldogság vele lenni. Sokan nem vallják be, hogy igen, vannak pillanatok, amikor megbánjuk az egészet. De utána küzd tovább az ember. És ha szembe tudsz nézni a gondjaiddal, az az első lépés a megoldás felé. A családodat én nem ismerem, az enyémek sem értenék meg a hasonló gondolataimat. Nyugodj meg, és törődj egyenlőre azzal, hogy Te jól érezd magad!!! Utána lehiggadva gondold ki a következő lépést.
2009. nov. 6. 16:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/77 anonim ***** válasza:
76%
Sajnos az sem biztos, hogy amint megpillantja az ember a babáját, akkor hirtelen megváltozik minden. Nekem 1 év kellett...
2009. nov. 6. 17:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/77 anonim ***** válasza:
75%

Szia!


Egyet tudok írni. Amikor vajúdás után odahozzák majd a picit , és megfoghatod... ha akkor elönti a szívedet egy olyan érzés, hogy el se hiszed, hogy ez a kis csoda benned volt, és most csakis A Te jóindulatodban, szeretetedben bízhat, és pislog rád, pedig még alig lát az istenadta.... akkor nincs gond, mert anya lettél. Ez az érzés nem szuggerálható, gyakorolható be, a szív legmélyéről jön.Ha ürességet érzel , akkor lesz baj. Akkor feltétlen pszichiáter, mert lehet hogy a babán akarod "megbosszulni" a dolgokat. DE én nagyon bízom, hogy nem így lesz! Rengeteg anya születik meg a gyermekével a szülőágyon!!:)

2009. nov. 6. 17:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/77 anonim ***** válasza:
14%
Próbáld átgondolni!A szépséged az megmarad az alakod nem de idővel az is visszaáll de megéri mert lesz egy kis babád!Aki ott lesz melletted akkor is ha netán a párod elhagy!De őszinte legyek?Azt gondolom hogy 6 honap alatt már hozzá kellett volna szoknod mert ha az elején nem akartad ha normálisan gondolkodnál sztem most akarnád!Az a véleményem hogy a gyerek neked azért nem kell mert apuci nem fog naponta megb@szni meg szoptatni!Nem mehetsz csavizni nem fogsz tudni csak magaddal foglalkozni!És hogy esetleg a gyereket jobban fogja szeretni mint téged!Akkor majd mit csinálsz?Megölöd magad meg a babát is na az ilyen b.zi k.csög nők miatt vannnak kis babák intézetbe!Huuuuuu kinyílt a bicska a zsebembe basszus!Tudod mit én is azt ajánlom amit a második!Szüld meg és utána hagyd el őket!Éld a világod!De majd ha leszel 30 éves vagy idősebb és a szíved szakad majd meg hogy eldobtad a gyereked akkor is írj majd hogy mit tanácsolunk oké?
2009. nov. 6. 18:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/77 anonim ***** válasza:
86%
Ha ennyire zsigerből jön az ellenérzés, mert azért bizonytalanság, pánik elég sok kismamában van, valóban kellene egy kis célzatos segítség, nehogy árts magadnak és a babának. Nem mindenki születik anyának, ismerek olyan nőt, akit az egész szó szerint undorít. Valahogy azt érzem abból, amit leírtál, hogy inkább a saját életed "siratod", és nem alapvetően az anyaság taszít téged, mint ismerősömet. Én is szerettem szabad lenni, jó alakom sose volt, a terhesség nem javított ezen. A férjemet nem érinthettem 6 hónapja, mit írjak még? Minden meg fog változni, de ez az élet rendje, és erre nem lehet felkészülni, hanem akkor kell megélni, amikor jön. NEm véletlenül lettél terhes!!! Próbáld ezt úgy felfogni, hogy ez a sorsod. Most kell elveszíteni a szabadságod, ami - megjegyzem - sosem volt igazi szabadság, mert vannak szeretteid, akikhez alkalmazkodsz, van munkád, amihez szintén...stb. Valahogy úgy kell ezt elfogadnod, hogy minden úgy van jól ahogy van, lesz egy gyereketek, aki sok gondot fog okozni, de annál nagyobb örömöt ad nektek, és ami a legfontosabb, az ember életébe a feltétel nélküli szeretet hozza el. A szülés után biztos nagyon nehéz lesz, ettől én is nagyon félek, de hidd el, hogy egy idő után ez a korszak is megszépül majd. Persze Te is visszaszépülsz, nem lesz ez probléma. Minden rendben lesz, csak próbáld elfogadni az új életet. Minden jót Nektek
2009. nov. 6. 18:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/77 anonim ***** válasza:
55%

Szia!

Mindenképpen beszélj a családoddal, szerintem beteg vagy,de nem azt mondom, hogy elmebeteg!

Nem akarok ötletet adni, de ezután előfordulhat, hogy megölöd a babád szülés után.

Aztán tényleg oda az életed és az övé is!

KÉRJ SEGÍTSÉGET!!!!!!!

Ha akarsz írj privátot, én szívesen beszélgetek veled!

2009. nov. 6. 18:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/77 anonim ***** válasza:
62%
Én csak azt tudom erre írni, hogy nem veszted el a szépségedet, sőt még szebb is lehetsz, a szabadságodat sem kell feladni, főleg hogy van egy család a háttérbe, és ha meglátod a picit azt fogod gondolni, hogy nálam szerencsésebb ember nincs is a világon!!! Az egyik ismerősöm most szült, nála mindig a külsőségek voltak fontosak, vezető beosztásban van, és még szebb is lett a szülés után, és már újra dolgozik, persze nem teljes állásban, eljár a férjével kikapcsolódni, ha teheti, és addig a szülök vigyáznak a gyerekre. Szerintem egy szerencsés ember vagy, de Te most ezt még másképpen látod!
2009. nov. 6. 18:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/77 anonim ***** válasza:
76%

fú,ahogy olvasom,kaptál hideget,meleget.

egyet tudok mondani,a múlt és a mostani baba magazinban pont erről a "nem kívánt babák" lelkéről van szó.Szegény nem tudja most mi lehet,te miért nem akarod őt?!

szerintem sem az anyaság utálatáról van szó nálad,hanem kicsit önzőbb vagy magadra,a saját magad életére.Én a helyedben biztosan kérnék segítséget először baráttól...orvostól....mert ez így nem vezet semmi jóra.

én világ életemben szerettem volna terhes lenni-DE CSAK AZ!mert féltem hogy nagyon nagy felelősség az anyaság,hogy nem költhetem magamra a pénzem,hogy nem mehetek akkor oda ahova akarok....és tavaly teherbe estem.A fellegekben jártam,teljesen tünetmentes terhességem volt,és okt.végén megszületett a fiam.A 3.-4.hónapban azt éreztem megőrülök,semmit nem tudok csinálni,mindig alkalmazkodnom kell...2-3óránként etetés...állandó bezártság stb.És ahogy nőtt,egyre könnyebb volt,többet el tudtunk 2ben járni vásárolgatni,nézelődni,csavarogni.Megjött a jó idő.Lassacskán rá tudtam hagyni a családra pár órára a babát.Viszont az alakom nem lett a régi-de pár cucc és "jól" lettem.Majd elmaradt a szopi,és úgy éreztem visszakapom a szabadságom.És újra akartam babát.Most 11-12hetes vagyok.Amennyire akartam,most annyira nem érzem azt a felemelő érzést.Talán mert nincs a "nagy" mellett időm álmodozni.Sokszor azt érzem,hogy elhanyagolom a pocaklakóm,hogy nem beszélek hozzá annyit mint anno a nagynak...és ilyenkor nagyon bánt.Amennyire akartam,most mégis van bennem egy kis nem akarás...vagy valami félsz.

Egyet tanácsolok:mindenképp beszélgess erről!Ne tartsd magadba,és kérlek ne tegyél kárt magatokban!!!Adj időt magadnak,hogy anya lehess!

2009. nov. 6. 18:42
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5 6 7 8

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!